Sztárallűr ✔

3.12 📘🎵

Nem védekeztünk. De úgysem lesz semmi baj. Különben is, ez maga volt a mennyország! Ha lehunyom a szemem, még mindig magam előtt látom Tomi szenvedéllyel teli arcát. Itt feküdt mellettem egyetlen pólóban és alsónadrágban. Rajtam se volt sokkal több ruha, ijedten ugrottam ki az ágyból, amikor meghallottam a kaputelefon csöngését.
- Most mit csinálsz? - nézett rám Tomi szórakozottan.
- Keresem a szürke melegítőmet. Anya itt van, fel kell öltöznünk.
- Aranyos, hogy úgy pánikolsz, mint egy tinédzser. - ült fel mosolyogva. - Felnőtt nő vagy Belle, nem tettünk semmi rosszat.
- Jó tudom, de kínosan érzem magam. - mondtam elvörösödve és kinéztem a szobából. A szürke melegítőm a szennyesben volt, úgyhogy kénytelen voltam felvenni valami mást.
- Bella itt vagy? - hallottam meg anya hangját.
- Itt vagyok. Pontosabban itt vagyunk. - mentem ki a szobámból.
- Tomi van itt?
- Igen. Nemrég értünk haza a próbáról.
- A mosás lejárt?
- Szerintem már rég, ne haragudj, hogy nem teregettem ki.
- Semmi baj, elvégre csak nemrég érkeztél. De légyszíves csináld meg addig, amíg főzök.
- Csókolom. - jött elő a szobámból Tomi. Úgy, ahogy eddig is volt. Nem hiszem el, miért nem volt képes felvenni egy nadrágot.
- Szia Tomikám. Mondd csak, szereted a rakott krumplit?
- Szeretem persze.
- Azt készítek, maradhatnál vacsorára.
- Köszönöm a meghívást. - mosolyodott el Tomi és utánam jött a fürdőszobába. - Segítek a teregetéssel.
- Köszönöm. - pusziltam meg az arcát lábujjhegyen állva.
- Na és milyen volt a próba? - kérdezte anya, miközben előkészítette a vizet a tojásnak.
- Érdekes. - feleltem. - Nem az én stílusom a Sátánok zenéje, de elég kemények voltak.
- Elhiszem. És Tomi miújság veled? Rég voltál itt.
- Semmi különös. Stúdiózok, pihenek meg ilyenek.
- És mit csinálsz a stúdióban? El sem tudom képzelni mik folynak ott.
- Sokszor unalmas, pláne, ha rappelek, de most egy másabb dalon dolgozok.
- Azt is Belláról írtad? - kérdezte anya mosolyogva.
Már ő is tudja, hogy Tomi Istennő című száma rólam szól. Nagyon aranyosnak és romantikusnak találja.
- Igen.
- Tényleg! - kaptam fel a fejem teregetés közben. - Most már megmutatod a dalt?

- Nem, még mindig meglepetés. - mondta Tomi, és amikor anya nem figyelt rácsapott a fenekemre.
Az elmúlt hónapokban sokszor csinálta ezt, és mint mindig, most is csak egy dühös tekintetet kapott.
Mondtuk anyának, hogy nemrég ettünk sajtos tésztát, ő azt mondta erre, hogy mire elkészül a rakott krumpli megint megéhezünk. A ruha teregetés után beálltam segíteni anyának, Tomi pedig hiába akart segíteni, nem engedtük neki.
- És mi volt az iskolában? - kérdeztem anyától, amikor épp berakta a tepsit a sütőbe.
- Káosz. Ma mentő jött hozzánk, az egyik osztálynak épp testnevelés órája volt, az egyik kislány pedig eltörte a bokáját. Rá se tudott állni, az osztálytársai azt mondták hatalmasra dagadt és pár perc alatt belilult.
- Basszus. - tátottam el a szám és megmostam a kezem a konyhai csapnál.
- Azt hitték, hogy ezzel elhúzhatják az órát, de végül lefeleltettem őket a Radnóti versből.
- Imádom Radnótit. - sóhajtottam fel és mosolyogva néztem Tomira. - Ő az egyik kedvenc magyar költőm.
- Ki van még?
- József Attila. - kaptam a szívemhez fájdalmasan. - És van még valaki, aki meg is zenésítette a dalszövegeit.
- Ki az? - kérdezte és a derekamnál fogva magához húzott.
- Biró Tamásnak hívják. Nem tudom ismered-e.
- Még sosem hallottam róla. - suttogta az ajkaimra, aztán szenvedélyesen megcsókolt.
- Fiatalok, menjetek be a szobába! Már húsz éve egyedül vagyok, ne fájdítsátok a szívem! - szólt oda nekünk anya.
- Ideje lenne szerezned valakit. - jegyeztem meg mókásan.
- Ezt úgy mondod, mintha még nem próbálkoztam volna.
És valóban. Anyának több futó kapcsolata is volt az évek során, de mindegyiknek csúfos vége lett. A legtöbb férfinek csak ARRA volt jó, teljesen kihasználták anyát, pedig aztán nála tüneményesebb nő a világon nincs. Nagyon sokszor volt bánatos, mindig azt mondogatta, hogy én jelentem számára az egyetlen örömet. Sokáig én is csak rá számíthattam, aztán megismertem Fatit, Anitát, Ipacsot és Tomit is.
Anya tévét nézett, amíg a vacsora sült, Tomi telefonált egyet az apukájának, hogy későn ér haza, amire ezt a reakciót kapta:

"Huszonkét éves vagy fiam, nem is értem miért laksz még velünk"

Egyszerűen imádom Tomi szüleit. Voltam már náluk egy párszor, az anyukája és az apukája is nagyon kedvesek velem. És akkor a húgáról ne is beszéljünk. Az első találkozásom velük feledhetetlen élmény volt.

Visszaemlékezés

A piros nyári overálomat vettem fel, a hajamat pedig megfésültem. A hajam nem egyenes és még csak nem is göndör, ilyen köztes állapot. Sminknek egy kis púdert tettem fel, arany színű szemhéjpúdert, szempillaspirált, és bár a ruhámhoz nagyon illett volna, túl vadítónak találtam a vörös rúzst. Helyette ajakápolóval kentem be a szám, két napja vettem, hamarosan jön a tél, olyankor pedig elengedhetetlen része az életemnek. Mindig kiszárad a szám.
Megöleltem anyát és a kabátomat felvéve reszketve beszálltam a liftbe.
A bérházból kilépve azonnal elfogott egy bizonyos deja vu érzés. Nem is olyan régen, augusztus közepén ugyanúgy a parkolóba indultam egy autó után kutatva, és akkor is ezt az overált viseltem. Akkor az IFI kiadó autóját kerestem, az vitt el a B-A-Z megyei faházba, ma viszont Tomi kocsiját kell megtalálnom, hogy elvihessen bemutatni a családjának.
Meg is találtam, boldogan szálltam be mellé az anyósülésre.
- Szia. - pusziltam meg az arcát mosolyogva.
- Na mi van, izgulsz?
- Eléggé. Nézd, hoztam egy kis pezsgőt meg csokit, Tamarának pedig egy dedikált szilikon karkötőt. Remélem tetszeni fog nekik.
- Biztos, hogy tetszeni fog nekik. Még sosem láttak élőben, de már imádnak téged. Nincs okod idegeskedni, minden rendben lesz. - nyugtatott meg Tomi és az arcomat megfogva megcsókolt.
Körülbelül fél óra volt az út, kiábrándító volt kiszállni a fűtött kocsiból egyenest a hidegbe.
- Szép házatok van. - súgtam Tomi fülébe.
Egy kertes házban lakik, jó nagy meg kell hagyni. Két autó parkolt ott, egy a ház előtt és egy a kocsibeállóban.
Tomi bevezetett a házba, az előszobában pedig rögtön levettem a csizmám és a kabátom.
- Hát megjöttetek. - lépett elő egy fal mögül Tomi apukája.
Kétségtelen, Tomi teljesen az apjára ütött. Olyan volt, mintha a 30 évvel öregebb Tomi állt volna előttem a jövőből. Nem kell félreérteni, nincs apa komplexusom és épelméjű vagyok, úgyhogy nem tetszik nekem vagy ilyesmi. De meglepett.
- Jónapot. Somogyi Annabella vagyok.
- Tudom, Bella. A fiam már rengeteget mesélt rólad, be se kell mutatkoznod.
- Én azért megtettem. - mosolyodtam el halványan és oldalra döntöttem a fejem, hogy megbizonyosodjak arról Tomi mellettem van-e. Mellettem volt, átkarolta a derekam, amíg átértünk a nappaliba. És ekkor ismerkedtem meg személyesen Biró Tamarával, Tomi húgával, az egyik legnagyobb rajongómmal.

Sziasztok! 🍓🫐
Az év első részei megérkeztek, igyekszem jövő héten is hozni egyet!