Sziasztok!
Meg is érkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 53(!!!!!!!!) vote és 7 olvasói komment érkezett! ♥_♥ EZ HIHETETLEN!♥♥ Nagyon köszönöm nektek! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺
Tegnap este, mikor hazaértem anyu még komoly harcokat vívott az ikrekkel az alvás miatt. Amint megláttak a szobában, hozzám futottak és kifaggattak, hogy mikor jön Harry. Miután elmondtam nekik, azokat a részeket, amiket tudniuk kell rábírtam őket az alvásra, anyával pedig átballagtunk az én szobámba, ahol mindketten leültünk az ágyamra. Ő már alaposabban kivallatott a történtekről.
Az együttlétünket nem részleteztem, de nem titkoltam előle, hogy lefeküdtünk Harryvel. Sosem voltak előtte titkaim, és a titkolózást sem akkor szerettem volna elkezdeni. Bár kissé meglepődött, hogy Harryvel ilyen gyorsan – az újra találkozástól számítva gyorsan – a tettek mezejére léptünk. De hatalmas szerencsém van vele, hogy ilyen megértő és nem ítélt el, hiába csaltam meg Drewt. Sőt, anyunak mondanom sem kell, hogy mit érzek Harry iránt. Rám néz és tudja. Túlságosan jól ismer, de ezt cseppet sem bánom.
A konyhában sertepertélek, hogy készítsek valamit anyunak, a gyerekeknek és Harrynek reggeli gyanánt. Már fél hétkor keltem, ő pedig hét óra előtt felhívott, hogy nem-e gond, ha már nyolcra idejön. Természetesen nemet nem mondtam neki, sőt még örülök is, hogy ilyen korán jön, hiszen több időt tud a gyerekeivel tölteni.
Anyu felment az emeletre felkelteni az ikreket. Én éppen az étkezőbe viszem ki a tányérokat, és az evőeszközöket, mikor csengetnek. Lepakolok az asztalra, majd sietek ajtót nyitni. Nem okoz nagy meglepetést, hogy Harry áll előttem. Fehér inget viselt, ami csak a mellkasáig volt begombolva, s minek az eleje a fekete, térdnél szaggatott farmerba volt tűrve. Önmagához hűen pedig barna bokacsizmát vett fel. Pedig augusztus van. Haja tökéletesen rendezetlen.
- Szia – köszönök boldogan és nyakába vetem magam.
Védelmező karjait azon nyomban körém fonja és magához von.
- Szia – csókolja meg a nyakam.
- Nem követtek? – utalok a lesifotósokra.
- De igen – sóhajtja – Hárman is, de szerintem sikerült őket leráznom.
- Gyere be – invitálom a házba.
A házba belépve leveszi a csizmát és körbenéz.
- Wow – tátja el a száját – Ez nem semmi egy kéró.
- Hát nem – nevetem el magam arckifejezése láttán.
Az étkezőbe érvén meghallom az emeletről Darcy és Oliver hangját:
- Gyere már, Nagyi – mondja Ollie.
- Lehet, hogy megjött Harry Styles – kiáltja izgatottan Darcy – Siessetek!
Néhány pillanat csupán, s a két kisördög megjelenik az étkezőben. Tátva maradt szájjal bámulnak Harryre, mi pedig összenézünk és elnevetjük magunkat. Darcyban, mikor tudatosul, hogy ki is áll mellettem, hatalmas sikítozásba kezd, ahogy bátyja is teszi. Harry nevetve szól az ikreknek:
- Ha nem maradtok csendben elmegyek – mondja Hazz.
Mint derült égből a villámcsapás; Darcy és Oliver meg se mertek mukkanni. Harry leguggolt hozzájuk és a kezét nyújtotta Darcy felé, amit a kislány azonnal el is fogadott.
- Szia, Darcy – köszönti – Harry Styles vagyok.
- Azta – marad tátva ismét a szája, s kigubbadt szemekkel nézi édesapját – Szia. Darcy Julia Christina Styles vagyok – mutatkozik angyali hangján.
- Most én – jelentkezik Oliver.
Harry mosolyogva fia felé fordul;
- Szia, Oliver. Mi már találkoztunk. Hogy vagy kisöreg?
- Jól, és te? – kérdezi a kis kópé.
- Én is – feleli Harry – És most, hogy látlak titeket még jobban.
- Drágáim – szólítja meg anyu a sokkban lévő unokáit – Gyertek, menjünk reggelizni. Anya csinált nektek nutellás palacsintát.
A kicsik szeme felcsillant, majd mintha rakétából lőtték volna ki őket siettek a helyükre.
- Jó reggelt, Julia – köszön kissé félve Harry anyunak.
- Gyere ide – tárja ki anya a karjait.
Hazz nem sokat tétovázik és megöleli anyát. Gyermekeim édesapja még mindig magasabb, mint anya. Ez szerencsére nem változott.
- Örülök, hogy itt vagy – ad egy puszit Harry arcára.
- Akkor gondold bele magad az én helyembe – vesz egy nagy levegőt Harry.
- Csak ne bántsd meg – kéri anya.
- Az életemre esküszöm, hogy nem fogom – teszi Harry jobb kezét a szívére.
Szemeimben örömkönnyek jelennek meg, amiket hamar le is törlök. Az ikrek hívnak minket is reggelizni így mi is helyet foglalunk. Harry ül Drew helyére, mi pedig a szokásosra. Beszélgetés közben fogyasztjuk el a reggelit.
- És melyik a kedvenc dalod? – teszi fel Darcy az újabb kérdését.
Kíváncsi tekintettel pásztázom Harryt, aki nem sokat gondolkodik a válaszon.
- Egyértelműen a Forever – feleli büszkén.
Mintha csak hallanám, hogy Oliver és Darcy agyába elindultak a fogaskerekek. Gondolkodnak a dal szövegén.
- Azt nem ismerem – jelenti ki szomorúan a kislányunk.
- Én sem – rázza meg a fejét egyetértésben a bátyja.
- Mert ezt a dalt nem vettük fel a stúdióban, vagyis rajtam kívül senki nem hallotta – bök mindkettejük orrára Harry, amin a kicsik jót kacagnak.
- Kinek írtad? – teszem fel a kérdést ezúttal én.
Harry mélyen a szemembe néz és válaszol:
- Egy számomra nagyon fontos hölgynek – kacsint mondata végén.
- Elénekeled nekünk? – tapsikol vidáman Darcy.
- Szeretnétek? – pillant köre Hazz.
Mindannyian bólintunk. Leszedjük az asztalt, majd gyorsan elmosogatunk anyával a konyhában, míg a két gyerkőc a nappaliba foglal helyet Harryvel. Mikor végzünk a konyhában mi is kimegyünk hozzájuk, és látom, hogy Harry már kezében fogja a gitáromat.
Mikor 12 éves voltam meg szerettem volna tanulni gitározni, de nem nagyon sikerült. Ennek ellenére megtartottam, hiszen sosem lehet tudni, hogy mikor kap el ismét a gitárláz.
- Kész vagytok? – kérdezi Harry, mire csak egy izgatott bólintással felelünk.
Megpengeti a kezdő hangokat, amik már magukban varázslatosak, majd elkezd énekelni:
„If every word I said
Could make you laugh
I'd talk forever
I asked the sky just what we had
It showed forever
(together my love)
If the song I sing to you
Could fill your heart with joy
I'd sing forever
(together my love)
Forever, forever
I've been so happy loving you
(together my love)
Let the love I have for you live in your heart
And be forever
(together my love)
Forever, forever
I've been so happy loving you
If every word I said could make you laugh
I'd talk forever
Forever, forever
I've been so happy loving you"
A dal végére patakokban folynak a könnyeim. Harry megpengeti az utolsó húrt, majd ránk pillant. Darcy és Oliver tapsolni kezdenek, én pedig továbbra is csak az előttem ülő férfire tudok nézni. Annyi érzelem volt ebben a dalban. Szeretném újra és újra meghallgatni, mert nekem írta. Csakis nekem.
- Szeretlek – tátogja nekem, miután a gyerekek a nyakába borulnak.
- Én is szeretlek – suttogom neki könnyes szemeim mögül...
A részben szereplő dalt a Full House című sorozatból ismerem. A sorozatban John Stamos énekelte. Az "eredeti" klip, amit a műsorban is lejátszottak:
☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺
FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"
☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺
Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec
Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad
Készítette: Claudia Sinclair