Sziasztok!
Nos terveimet kukába dobva ma meghoztam nektek a részt, a holnapi nap helyett. Nagyon reméltem, hogy ma sikerül összehoznom a helyzetem ellenére.
Köszönöm az előző részhez érkezett komikat - nagyon feldobták a napjaim - és a szavazatokat is, amik szintén így tettek.
Remélem a rész elnyeri tetszésetek, mert a következő részben már lesznek bonyodalmak terveim szerint - ami körülbelül annyira biztos, mint a harminc fok télen -, de ha tudom összerakom úgy ahogy tervezem.
Jó olvasást, hagyjatok nyomot magatok után, és vigyázzatok magatokra!♥☺♥☺
Puszi: VanneyG :* ♥☺♥


Harryvel csak tizenkettő után érünk haza, ami nekem egyáltalán nem megszokott, annak ellenére, hogy a múltkor mikor érkeztünk meg. Szemeimen mintha ólomsúlyok lennének, úgy húznak. Ebben a pillanatban akár állva is képes lennek elaludni. Egyetlen szerencsém, hogy Hazz fogja a derekam így ő húz fel az emeletre a szobájába. Összeszedem minden erőm es átöltözök az alvós ruhába, ami most egy kroptop és egy francia bugyi.

Mikor kijövők a fürdőből Harry szemei megakadnak öltözékemen. Szája szélét csábítóan megnyalja és perverz vigyor jelenik meg arcán.

- Ez egy különleges este, amiért ilyen lehetőséget kaptam? Mert ha igen előbb megmutattam volna milyen hangi adottságokkal rendelkezem - ránt magához - Igen csak kívánatos vagy ebben a kis semmiben.

- Te pedig kicsit többet ittál a kelleténél - nevetem el magam - Feküdjünk le Harry, nagyon fáradt vagyok.

- Álló farokkal igen csak nehéz alomba merülni - mondja.

Sosem hallottam meg így beszelni Harryt. Sosem, volt ilyen szókimondó ezelőtt.

Csodálkozva nézek rá.

- Hűsd le magad és akkor minden rendben lesz - mondom, majd kibújok karjai közül es bebújok az ágyba.

- Én valahogy más megoldásnak jobban örülnék. Mondjuk, ha jó mélyen benned lehetnék és mindent beleadva tudnálak ájulásig du...

- Harry - szólok rá pirultan - Kérlek, ne csináld ezt!

- Imádom, amikor zavarban vagy előttem Baba. Sokkal jobban keménykedem - dörmögi fülembe.

- Várj egy kicsit, mindjárt jövők - mondom és kisietek a szobából egyenesen a konyhába.

Harry viselkedése teljesen letaglózott. Sosem viselkedett így velem, és pontosan tudja mit gondolok a szexről: nem akarom elhamarkodni, annak ellenére, hogy már együtt voltunk hét hónapig.

Halkan leballagok a konyhába, hogy ne ébresszem fel Tinát és Adriánt, ami talán sikerül is. Leveszek egy poharat és töltök bele hideg vizet.

Ha a szép szó nem használ Styles, akkor majd el fog - gondolom magamban gonoszul.

A lépcsőn felfelé haladva egyre jobban kezd megdőlni ama elképzelésem, hogy nyakon öntöm Harryt a kezemben levő hideg vízzel, ha nem nyugszik el. Mire azonban beérek a szobába Hazz kinyúlva fekszik az ágyon, mint akit leütöttek egy lapáttal. Mosolyt csal az arcomra ez a kép és örülök, hogy nem kellem perverz megjegyzéseit hallgatni. Szája tátva, mintha csak a sült galambot várná vacsorára. Ahogy feltűnik megpróbálta lehúzni a nadrágját, de csak térdig sikerült neki. Megfogom a bokájánál nadrágját és leráncigálom róla, mire ő csak nevet álmában, majd elfordul és tovább alussza az igazak álmát. Nem akarom felkelteni így óvatosan bemászok mellé az ágyba és én is álomra hajtom fejem. Mielőtt azonban beléphetnék az álmok birodalmába Harry karjai szorosan magához vonják testemet. Így szerelmem karjai közt alszom le...

*

Reggel különös hangokra ébredek. De ez nem hallucináció, hanem Harry és... Tina? A hangerőből ítélve nem egy kedves anyja-fia beszélgetés zajlik odalent, és jobbnak látom, ha ebbe nem avatkozók bele, mivel semmi közöm hozzá. Elvonulok a fürdőbe és lezuhanyozok, addig sem hallom mi folyik odalent. A hidegebb vízcseppek, ahogy érintkeznek bőrömmel felfrissülést adnak és máris ébernek érzem magam. Felveszem azokat a ruhákat, amiket bekészítettem magamnak, és öltözködés közben ajtócsapódást hallok. Gyorsan magamra kapom az utolsó ruhadarabot majd kisietek a szobába, ahol Hazz mászkál fel s alá.

- Mi a baj? - kérdezem - Hallottam, hogy veszekedtek, és...

- Nem akarja, hogy a klubban énekeljek - dühöng tovább, megszakítva mondandómat - Hiába mondom, hogy mennyit tudnék keresni egy este nem érdekli, csak azt hajtja, hogy nem mehetek oda énekelni, mert kitudja milyen alakok járnak oda. Bezzeg bulizni ugyanoda elmehetek. Logikája az van mondhatom - túr idegesen kócos loboncába.

- Miért nem beszélitek meg nyugodtan?

- Nem lehet vele normálisan beszélni. Minden áron távol akar tartani attól a helytől éneklés céljából és nem érti meg, hogy milyen jól tudnék keresni pár dallal és ezzel igazán beindulhatna a szekér egy idő után.

- De Harry ő az anyád...

- És akkor mi van? Másnapos vagyok, fáj a fejem, és még mindennek tetejébe fel is húzott.

- Örülj neki, hogy van, akit tudsz anyának szólítani.

Eddig bírom. Ebben a pillanatban elszakad nálam az a bizonyos cérna, ami sokan és sokszor emlegetnek. Könnyeim utat törnek maguknak és megállíthatatlanul gördülnek végig arcomon. Lerogyok az ágyra és arcom a kezeimbe temetem, és próbálom csitítani sírásom. Két kéz átfogja csuklóim és elveszik kezeim arcom elől. Harry bűnbánó szemekkel néz rám, mint egy kiskutya, aki most rágta szét a gazdája kedvenc cipőjét.

- Sajnálom Baba - mondja bűnbánóan - Igazad van. Ő az anyám és normális hangnemben kellek beszélni vele.

- Fogalmad nincs milyen az amikor nem mehetsz oda, az anyukádhoz. Nem ölelheted meg. Nem puszilhatod meg. És nem mondhatod neki, hogy szereted. Ez mindennél rosszabb... Annyira fáj Harry - zokogom - Annyira hiányzik.

- Minden rendbe fog jönni Baba - von magához, én pedig mint egy doromboló kiscica bújok ölelésébe - Ha megnyugodtál lemegyek és bocsánatot kérek anyától. Rendben?

Bólintással felelek, mire az ő arcára egy szeretetteljes mosoly húzódott.

- Hidd el Kicsim... anyukáddal minden olyan lesz, mint régen. Újra olyan anyja-lánya, és barátnő viszonyba lesztek egymással, mint régen. Ő szeret téged, csak az a fickó elvette az eszét, de majd rájön, hogy mekkora hibát követett el.

Most csak arra tudok gondolni, hogy bárcsak igazak lennének Hazz szavai. De sajnos tudom, hogy minderre semmi esély nincs...


Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!