*Psst* Notice anything different? 👀 Find out more about Wattpad's new look!

Learn More

Sziasztok!
Hát igen... Mint látjátok elérkezett ez a pillanat is. Ezzel a fejezettel pontot teszek az 1. évad végére.

Kevesebb, mint egy nap alatt, az előző fejezetre 25 vote és 3 olvasói komi érkezett! Nagyon köszönöm!♥ Imádlak titeket!♥♥♥☺♥♥♥☺♥♥♥

♥♥♥NAGYON FONTOS LENNE NEKEM HA LEGALÁBB EHHEZ A FEJEZETHEZ MEGÍRNÁTOK A VÉLEMÉNYETEKET! HISZEN ROPPANT KÍVÁNCSI VAGYOK MIT SZÓLTOK HOZZÁ! KÉRLEK TITEKET, HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!♥♥♥

Nem is húzom tovább az időt! Jó olvasást!  

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺

UI.: Nem tudom mikor hozom a 2. évad első fejezetét, de nem akarok hónapos szüneteket tartani. Szóval az elkövetkezendő 1-2 hétben igyekezni fogok, ha csak nem történik velem valami!  ☺


Remegő kézzel, vasöklökkel szorított gyomorral és hevesen dobogó szívvel bekopogok Harryék házának ajtaján, ami még fél éve az otthonom volt.

Anyuval rengeteget beszélgettünk. Lelket öntött belém és elérte, hogy megnyugodjak, hiszen igaza volt; a babának sem tesz jót. Megígérte, hogy bárhogy is döntök, ő mindig mellettem fog állni és a támogatását sem kellem majd hiányolni. És még egy dologban igaza volt... Örök életemre bánnám, ha megölném a kisbabámat. Nem tudnék együtt élni a gondolattal, hogy elvettem az életét egy jövevénynek, aki azt nem is kérte.

Végül higgadt fejjel úgy döntöttem bármi is történik, megtartom a babát. Hiszen ő az én vérem is. Harryvel közös kisbabánk a szerelmünk gyümölcse. Ő lesz a mi tökéletes tüneményünk.

Harry a kopogás után pár másodperccel már nyitja is az ajtót. Ahogy megpillant, egy hatalmas sóhajt hallat.

- Végre itt vagy – ölel szorosan magához a derekamnál fogva.

Kezeim a nyaka köré fonom és az említett területbe temetem arcom, hogy mélyen beszippanthassam illatát. Férfias illata megnyugtat, és úgy érzem minden rendben lesz.

- Gyere be – enged el, majd megfogja a kezem és a nappaliba vezet – Mi újság? – von magához derekamnál.

- Voltam orvosnál – teszem kezeim mellkasára.

- És? – vesz egy mély levegőt – Mit mondott?

- Nincs semmilyen betegségem...

- De?

- De... – hajtom le fejem és ezúttal én veszek egy mély levegőt - ... terhes vagyok Harry! – nézek ismét szemeibe.

Arcára a rémület ezernyi változata ül ki. Szemei kikerekednek és kezeit lecsúsztatja rólam. Idegesen a hajába túr és néhány lépést hátrál.

- Harry – mondom könyörögve – Mondj valamit, kérlek!

- Ugye tudod, hogy el kell vetetned? – teszi fel úgy a kérdést, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról beszélne. Ez a mondat, pedig újabb sokkot okoz számomra a mai nap folyamán.

- Hogy micsoda? – kiáltok fel hisztérikusan.

- El kell vetetned Romina – ismétli – Fizetem az abortuszt, hiszen tőlem van a kicsi. De nem tarthatod meg.

- Miért ne tarthatnám meg? – kezdek kiabálni – Mi jogon mondod meg nekem, hogy mit tegyek a gyerekünkkel?

- Mert, ahogy mondtad ő a mi gyerekünk. Van jogom ahhoz, hogy beleszóljak – emeli fel ő is a hangját.

Elképedve nézek az előttem álló vőlegényemre. Én nem ebbe a Harry Stylesba szerettem bele.

- Miért kellene megölnöm őt?

- Mert most nem vállalhatunk gyereket Romina. Most kezd felívelni a karrierem – magyarázza – Nem cseszhetek el mindent egy gyerek miatt.

Meghökkenek és szemeimből könnyek sokasági indul útnak arcomon.

- Szóval... Azt mondod képes lennél arra, hogy megöld a babánkat, csakhogy a karriered sínen legyen? – kiabálok, ahogy a torkomon kifér.

- Megérthetnéd Romina – hüledezik – Ez az én ugródeszkám. Ha nem ugrok róla, akkor nem lesz több lehetőségem, és a mélyvízbe fulladok.

- Szóval nem akarod őt – jelentem ki nyugodt hangon, ámbár mégis sírva.

- Nem – mondja rezzenéstelen arccal.

Lenézek a kezemre és bal kezemről lehúzom az eljegyzési gyűrűt, majd hozzávágom. Mellkasáról visszapattan és egy koppanással földet ér.

- Légy boldog a millióiddal és a hírneveddel – mondom dühtől tombolva – A gyűrűt pedig add egy olyan lánynak, aki képes elvetetni a gyereketeket. Mert ezt még érted sem teszem meg. Erre én nem vagyok képes.

Megfordulok és az ajtó felé rohanok. Ő azonban a másodperc tört része alatt realizálja a helyzetet és ered a nyomomba, majd elkapja a csuklom és maga fel fordít.

- Ha most kilépsz azon az ajtón köztünk vége mindennek – fenyeget mélyen a szemembe nézve – Gondold meg Romina, szeretlek.

- Nem Harry - rázom meg a fejem nemlegesen – Te csakis magadat szereted – bökök a mellkasára – Hidd el, inkább megszakítok veled minden kapcsolatot a világon, de a kisbabámat nem fogom bántani. Miattad meg főleg nem.

- Ez az utolsó szavad? – engedi el kezem.

- Viszlát, Harry... Légy boldog!

Az küszöböt átlépve az ajtót bevágom magam mögött.

Nem akarja... Csak erre tudtam gondolni.

A kisbabám ugyanúgy apa nélkül fog felnőni, mint én, annyi különbséggel, hogy Harrynek volt választása. Apának azonban nem volt mikor lezuhant a gépe...

Egyedül fogom felnevelni a gyermekem és mindent megadok neki. De ami a legfontosabb; az apja helyett is szeretni fogom. Nem engedhetem, hogy egy percre is hiányolja az apját. Egy ilyen ember nem érdemli meg...

A hasamra simítok – most először, hogy tudom, valaki van odabent.

- Nagyon szeretlek, Drágaságom – sírom a pocakomra pillantva – A mami mindig itt lesz neked. És együtt boldog leszünk. Ígérem!


☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺

FB csoport link: https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts

FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"

☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺

Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec

Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad

Készítette: Claudia Sinclair

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!