Sziasztok!
Meg is érkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 39 vote és 4 olvasói komment érkezett, KEVESEBB, MINT EGY NAP ALATT!!!! ♥_♥ Nagyon köszönöm nektek! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺


Reggel ismét arra ébredek, hogy fájdalmat érzek a medencém tájékán és sietnem is kell WC-re. Az utóbbi egy-két napban már többször is tapasztaltam ezeket a tüneteket, de kiskorom óta hajlamos vagyok a felfázásra. Nem is tulajdonítok neki nagy figyelmet.

Andrew tegnap elutazott New Yorkba, egy divatbemutatóra. Engem is elhívtak, de nem volt kedvem modelleket nézegetni, mikor a gyerekeimmel is itthon lehetek. Főleg most, hogy Darcy keze gipszben van. Csak öt nap telt el és már most hisztizik, hogy vegyük le neki. Nem tud nyugodtan megülni a seggén, és még most is csak rohan a bátyja után.

A mobilom örült csörgésbe kezd. Meg sem nézem, hogy ki hív, hiszen biztosan Drew.

- Szia, Szívem – üdvözlöm mosolyogva – Hogy vagy? Minden rendben?

- Nocsak, nocsak. Nem számítottam ilyen kedves fogadtatásra Baba.

Szólal meg a vonal túlsó végéről Harry.

- Honnan tudod a telefonszámom? – kezdek dühöngeni.

- Az most nem számít... Beszélni szeretnék veled.

- Nincs mit hagyj békén Harry – mondom majd le akarom csapni a telefont.

- Ne tedd le – kiáltja – Kérlek, Ro.

- Miért akarsz beszélni? Semmi értelme – magyarázkodók.

- Hidd el, hogy van – bizonygatja – Kérlek, Romina... Csak adj egy órát.

- Aztán békén hagysz?

- Nem fogod kérni, higgy nekem – hallom hangján, hogy vigyorog.

- Negyed óra múlva a Harmony Café-ban – jelentem ki, majd leteszem a telefont.

Miért csinálom ezt? Miért megyek bele egy találkozóba, mikor szóba sem kellene állnom vele? Miért okozok magamnak még több fájdalmat? Miért teszem magammal? Miért teszem ezt Andrew-val?

***

Megérkezem a kávézóhoz és szerencsére csak egy lesifotós követett, de azt is sikerült leráznom. Beszaladok a kávézóba és a privát szobába megyek. Mikor itt szoktunk kávézni anyával vagy éppen Drew-val, mindig itt fogadnak minket, megelőzve a paparazzik támadását.

Mindössze két perc elteltével meg is érkezik Harry. Kalapját azon nyomban leveszi, és az akasztóra leszi. A műbajuszt a zsebébe rejti a napszemüveggel együtt.

- Szia – köszön mosolyogva.

- Mit akarsz?

- Beszélni veled és szeretném látni a gyerekeket – feleli.

Hangosan felnevetek. Ezt ő sem gondolhatta komolyan. Ennyi éven át nem foglalkozott az ikrekkel, most meg hirtelen az apjuk akar lenni.

- Én ezt nem hallgatom – mondom – Szia.

El akarok menni mellette, de a karomnál fogva visszarántott magához és arcunk mindössze néhány centiméter választotta el egymástól.

- Csak hallgass meg – suttogja ajkaimra.

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!