Sziasztok! Nos ismét eltelt két hét, és ahogy észreveszem ez így is marad a részek gyakoriságát tekintve. Sajnálom, hogy ilyen ritkán sikerül részt hoznom, de a magánéletben, a suliban és az egészséget tekintve is minden összejött a családnak. Hetente járok én is dokihoz, hol egyikhez, hol másikhoz. Szóval igen.
De most itt a rész és remélem, hogy tetszeni fog. Köszönöm az előzőhöz érkezett komit és vote-kat. De nagyon örülnék annak, ha többen is leírnátok a véleményeteket, mert akkor tudom, hogy min változtassak vagy ilyesmi. Illetve, hogy érdemes-e folytatnom ezt a történetet, avagy sem.

SPOILER: a következő részben elég nagy csavar lesz, szóval aki kíváncsi minden képen tartson velem.
Nem is szaporítom tovább a szót!
Hagyjatok nyomot magatok után és jó olvasást kívánok!☺♥
Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG:* ☺♥



Harry velem kéz a kézben ballag le a lépcsőn a konyhába, ahol Tina tartózkodik. Szipogás hallatszik a helyiségből, Hazz pedig rám emeli szemeit, amelyekből süt a bűntudat. Bólintok és rámosolygok ezzel is biztatvaőt arra, hogy odamenjen az anyukájához és bocsánatot kérjen tőle a történtekért.

Amint Tina meghall minket, egyből megtörli szemeit és orrát majd felénk fordul. Harry szemeibe könnyek gyűlnek, ahogy megpillantja édesanyját és odasétál hozzá, majd megöleli. Tina sem tétovázik és magához öleli fiát, mire nekem is elerednek - ismét - a könnyeim és boldog mosoly jelenik meg arcomon.

- Annyira sajnálom anya! - suttogja Hazz.

- Én sajnálom kincsem, nem lenne szabad ennyire ellened lennem - mondja Tina, majd elválik fiától - Ha az a vágyad, hogy énekelj, akkor nem állok az utadba. Támogatni foglak mindig, és apád is ebben biztos lehetsz. És nem csak mi, hanem a barátnőd is - pillant rám könnyei mögül.

Nem jutok szóhoz ezért csak bólintok.

- Köszönöm anya, nagyon szeretlek - mondja Harry és egy puszit nyom édesanyja arcára.

- Én is szeretlek kisfiam!

Valahogy úgy érzem ez a kettejük pillanata és nem akarok belerondítani, ezért mosolyogva felmegyek a szobába és a kezembe veszem a történelem tankönyvet.

*Harry szemszöge*

Amikor Romina felment a szobánkba egyből anyunak szegezem a kérdést:

- Anyu... szeretnék egy romantikus vacsorát csinálni Rominak, amiért újra egy pár vagyunk. S szeretném ma este megcsinál ezt. Kettesben.

- Nahát a saját fiam kipaterol a házamból - neveti el magát anya - Rendben van beszélek apáddal és elmegyünk egy hotelba. Azt hiszem ránk is ránk férne egy este kettesben, és ti is ellenétek itthon - vigyorog boldogan anyu - Aztán csak vigyázni édes fiacskám. Fiatal vagyok én még az unokákhoz.

Jézusom! Megint kezdi! - sóhajtok magamban.

Akármikor kettesben maradtam itthon Roval, akár együtt mentünk el valahova anya - vagy éppen apa - külön felvilágosító órát tartott arról, hogyan lehet védekezni egy nem kívánt gyerek ellen és mikor tegyük meg, stb. Minél többször hallom ugyanazt a - véleményem szerint már betanult - szöveget, annyiszor megy el a kedvem attól, hogy végre együtt legyünk Roval.

- Jó anyu - kezdek hadonászni védekezés képen - Figyelj, kismilliószor végighallgattam ezt a kiselőadást és értékelem, hogy nem akarjátok, hogy hülyeséget csináljunk, de anya... egyszer megfog történni Roval is. Hiába féltesz, amúgy is... te is tudod, hogy már nem vagyok kisfiú - tartom vissza vigyoromat.

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!