Sziasztok!

Meg is érkeztem a következő fejezettel! ☺

Az előző fejezethez 39 vote és 4 olvasói komment érkezett, KEVESEBB, MINT EGY NAP ALATT, amit nagyon köszönök!♥♥

Nem is húzom tovább az időt!

Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺


*5 évvel később*

- Darcy! Oliver! – kiáltok fel az emeletre – Gyertek reggelizni!

- Csak narancslevet készítsek az asztalra? – kérdezi Drew.

- Igen, légy szíves – felelem.

Az utolsó palacsintákat is a tányérra helyezem, de az ikrek még mindig sehol.

- Darcy! Oliver! – kiáltok fel ismét – Ha nem jöttök le, éhesek maradtok!

Ez az a mondat, ami mindig beválik. Pillanatok múlva hallom, ahogy lefutnak a lépcsőn, pedig pontosan tudják, hogy nem szeretem, ha rohangálnak a lépcsőn.

Anya a terítésben segít Drew-nak, míg én az asztal felé viszem a reggelit.

- Jó reggelt, mami! – öleli át a lábamat Darcy.

Szóval akar valamit.

Bevett szokásává vált az elmúlt egy évben, hogy ha szeretne valamit, akkor a lábunkra csimpaszkodik, mint egy kismajom.

- Sziasztok – köszön Ollie, majd leül a szokásos helyére.

- Jó reggelt! – köszönünk nekik mi is.

- Mit szeretnél már megint nagylány? – veszem fel Darcyt.

- Elmenni a játszótérre – jeleni ki.

- Először edd meg a reggelid és megbeszéljük rendben? – ültetem a székére.

- Jó – kezd nevetve tapsikolni.

Az asztalfőnél Drew ül, mellette pedig én foglalok helyet. Ollie mindig mellém ül, vele szemben pedig anya, mellette pedig imádott leányunokája.

Reggelizés közben elnézve a gyermekeimet furcsa érzés kerít hatalmába. Még csak hat és fél évesek, de máris önállóbbak, mint én azt szeretném. Persze minden szülő a legjobbat akarja a gyerekeink, ahogy én is, de még szeretném, ha gyerekek maradnának nagyon hosszú ideig. Viszont három hét év kezdődik nekik az iskola. Mindketten elkezdik az első osztályos tanulmányaikat. Darcy már nagyon izgatott és minden nap megy pár kört a házban az iskolatáskájával a hátán. Ellentétben a bátyjával. Oliver a szekrény mélyére rejtette a táskát, remélve, hogy ezzel el tudja üldözni az iskola közeledtét.

Az ujjamon pedig április óta – azaz négy hónapja – egy eljegyzési gyűrű ékeskedik. Andrew a születésnapomon kérte meg a kezem. Én pedig hatalmas örömmel mondtam neki igent. Bár az esküvőt még nem kezdtük el szervezni, de már nagyon izgatott vagyok miatta, hiszen sokszor beszélgettünk már róla. Darcy már tűkön ül, amiért ő lesz a koszorúslány, Oliver pedig a gyűrűket fogja az oltárhoz vinni. Bár nagyon fél attól, hogy majd leejti őket és elgurulnak, de igyekszünk megnyugtatni, hogy nem fog ilyesmi megtörténni.

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!