Sziasztok!
Megérkeztem a 3. évaddal ☺
A második évad epilógusához 51 vote és 15 olvasói komment érkezett. KÖSZÖNÖM SZÉPEN! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥☺♥♥☺♥♥
Jó olvasást!

Remélem a harmadik évad kezdete is elnyeri tetszéseteket!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺

♥♥♥ UI.: KÉRLEK ÍRJÁTOK MEG A VÉLEMÉNYETEKET! TUDNI SZERETNÉM, HOGY MIT GONDOLTOK A FOLYTATÁSRÓL ÉS A RÉSZRŐL! ♥♥♥



Az ember életében vannak jó és rossz pillanatok. Minden ember azt szeretné, hogy a jó és boldogpillanatból legyen több az életében. Azonban megvannak azok a momentumok is, amelyek az életünket fenekestől felforgatják. Ilyenben volt részem. Az életem egy szempillantás alatt 180°-os fordulatot vett. Csupán néhány szó, ami tönkretesz mindent.

Hiába Dr. Culder az orvosom már évek óta, hiába bízom meg benne minden feltétel nélkül, nem akarok hinni neki. Nem lehetek rákos. Nem lehetek beteg.

- De, ez biztos doktor úr? – dadogom el kérdésem.

- Sajnos igen, Romina – bólint – A laboreredmények nem hazudnak.

- És mit lehet tenni? – teszi fel a kérdést Harry és megszorítja a kezem.

Hangján tisztán hallani a bút, a keserűséget és a fájdalmat. Mintha a világ minden fájdalma a nyakába szakadt volna.

- A vizsgálatok alapján, ha nem alkalmazunk semmilyen kezelést, akkor maximum fél éve van hátra – emeli rám tekintetét az orvos.

- Hogy micsoda? – kérdezem hisztérikusan – Fél év?

- De ha elkezdjük a kemoterápiát, akkor ezt az időintervallumot ki lehet tolni. Azonban a kezelésnek megvannak a maga mellékhatásai.

- Szóval – kezdem – azt mondja, hogy fél évem hátra. Ha viszont vállalom a kemot, akkor tovább is húzhatom, de rosszul leszek, kihullik a hajam és a hátralévő időm nagy részét kórházban kellem tölteni – mondom végig zokogva.

- Romina, higgye el, ha tehetnék bármit annak érdekében, hogy kikerüljük ezt a dolgot és egészséges legyen, megtenném – sóhajt Dr. Culder – De az orvostudomány, sajnos még nem ilyen fejlett.

- De biztos, hogy jó leletet küldtek el önnek? – teszi fel a kérdést ideges hangon Hazz – Biztos, hogy az Romina eredménye?

- Igen, biztos – bólint Dr. Culder – A daganat nagyságából ítélve nagyjából egy éve kezdett el kifejlődni.

- Dr. Culder – szól közbe Harry – Nem tudom pontosan mikor, de valamikor azt olvastam, hogy a tumor diagnózishoz MR vagy CT vizsgálatok szükségesek.

- Ez így igaz Mr. Styles. Azonban a hasi ultrahang elvégzése alkalmával látszott, hogy a daganat a májon és a vesén is jelen van. Ami egyet jelent az áttéttel.

- Elnézést – zokogom.

Kiszakítom kezem Harry szorításából, majd kirohanok a mosdóba. Nem bírok tovább bent maradni. Felkapcsolom a villanyt és a mosdóra támaszkodom. Könnyeim a mosdótálba esnek, s mintha hallanám, ahogy a fájdalmat megtestesítve, mázsás súlyként találkoznak fehér tállal. Egész testem belerázkódik a keserves zokogásba.

Nem akarom itt hagyni a gyerekeim, anyát, Harryt és Tináékat sem. Ők nekem a családom. Nélkülük én sem létezem. Mindig az volt az álmom, hogy lássam felnőni Darcyt és Olivert. Hogy láthassam őket a ballagásukon, a diplomaosztójukon. Hogy részese lehessek az első komoly sikerüknek. Ott szerettem volna lenni az esküvőjükön, s öregkoromban a tornácon ücsörögve az unokáim kacagását szerettem volna hallgatni. De mindez már szertefoszlott.

Nem hogy az unokáimat nem fogom látni, de a saját gyerekeimet sem fogom látni felnőni. Szüleik közül éveken át csak én voltam nekik, majd megjelent az édesapjuk. Harry számára a világot jelentik a gyermekeink, és Darcy a bátyjával együtt teljesen odavan az apjáért. Most azonban fordul a kocka. Én leszek az, akit elvesz tőlük az Isten, s Harry állítja melléjük.

Derekamra egyszer csak két kar fonódik. Az ijedség hatására és kisebb sikoly szökik ki ajkaim közül.

- Ssh – csitít Hazza – Csak én vagyok Baba.

Felé fordulok és arcom a nyakába temetem. Erős, férfias, védelmező karjait azonnal köré fonja és magához szorít, miközben én nyakát karolom át. Hallom, ahogy ő is szipog, de tudom, hogy ő azért akar erős maradni, hogy bennem is tartsa a lelket. Könnyeimet pólója itatja fel.

- Ne sírj Baba – suttogja a fülembe megtörten.

- Nem akarlak elhagyni – dadogom.

- Nem fogsz Baba – csókol bele a nyakamba.

- Te is tudod, hogy ez nem igaz – emelem rá tekintetem.

Smaragdzöld szemeiben bánat ül.

- Nagyon szeretlek – suttogja ajkaimra, s egy lágy csókot lehel rájuk.

Azon idő alatt, amit együtt töltöttünk, oly' sok alkalommal érezhettem mézédes ajkait az enyéimen. Rettenetes belegondolni, hogy mindennek hamarosan vége.

- Te vagy életem szerelme, Romina – súgja, miután elváltunk egymástól.

- Te vagy az a férfi, akit mindig is szerettem – döntöm homlokának a sajátomat.

Másodperceken belül visszamegyünk a rendelőbe, ahol Dr. Culder a papírjaimat olvassa.

- Elnézést kérek az imént történtekért – kérek bocsánatot, és helyet foglalok.

- Semmi gond Romina. Ez teljesen érthető – bólint megértően – Viszont azt meg kell kérdeznem, hogy szeretné-e a kemoterápiát? Hiszen ezt önnek kell eldöntenie.

Harryvel találkozik a tekintetünk. Egy biztató mosoly jelenik meg arcán. Tudom, bármi legyen is a válaszom ő mellettem áll. Ránézek Dr. Culderre és egy mély levegő után felelek.

- Nem, nem szeretnék kemoterápiát...

☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺

FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"

☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺

Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad

Készítette: Claudia Sinclair

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!