Sziasztok!
Megérkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 52 vote és 6 olvasói komment érkezett, KEVESEBB, MINT EGY NAP ALATT. Nagyon szépen köszönöm! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥☺♥♥☺♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺

----------------------------------------------------------------------
UI.: MÁR CSAK 1 FEJEZET, AZ EPILÓGUS VAN HÁTRA!!!
----------------------------------------------------------------------


Január közepére kaptunk láthatási engedélyt Drewhoz. A tárgyalása azonban majd csak február 7-én lesz. Idegesen és a férjem kezét szorongatva léptem be a börtönbe. Bár Andrew még csak előzetesben van, megnyugvással tölt el a mai napig, hogy nem eshet semmi bajunk. A látogatóterembe érve Drew már ott ült az egyik asztalnál. Kezén bilincs, lábán szintén. Az őr nagyjából öt méterre állt a volt vőlegényemtől.

Lassú léptekkel haladtunk felé s arcán egy önelégült vigyor jelent meg. Szándékomban sem állt leülni az asztalhoz, így tisztes távolságra attól, megálltunk Harryvel.

- Nocsak, nocsak – vigyorgott ördögien Andrew – Itt a gerlepár. Látom meggyógyultál Styles – nevetett fel jóízűen – Bár, ahogy olvastam, te Romina elég rendesen a halál küszöbén táncolsz.

- Miért tetted? – kérdeztem, ügyet sem vetve fecsegésére.

- Mindig is magamnak akartalak – váltott komoly hangnemre – Csak meg kellett találni a megfelelő okot, amiért szétmentek. Az, hogy nemrégiben megszúrhattam a hősszerelmest, az már csak hab volt a tortán.

- Tudod mit Andrew? – tettem felé néhány lépést – Soha nem kívántam rosszat senkinek. De remélem, minél később rohadsz meg a rácsok mögött. Azt kívánom, hogy évekig szenvedj, amiatt amit tettél. Egy életen át bűnhődj érte.

Harry átölelte derekam és hátrébb húzott.

- Ugyan Romina – rázta a fejét Drew – Te is tudod, hogy aki leghamarabb elrohadt közülünk az te vagy.

- Te mocskos szemétláda – kiáltotta Hazz.

Néhány másodperccel később már Andrew nyakát fojtogatta, és az őr szedte le Drewról a férjemet.

Drew ezután csak nevetett, mint egy elmebeteg, mi Harryvel pedig jobbnak láttuk ha távozunk. Nem gondoltam volna, egyszer idáig fajulnak a dolgok köztem és Drew között...

- Min gondolkozol, Baba? – zökkent ki gondolataim Harry.

- Csak azon, hogy Andrew milyen mélyre süllyedt – sóhajtok – Azt hittem szeret, de talán ez sosem volt igaz.

- Most ne ezzel foglalkozz – simogatja meg arcom – Ma ünnepelünk.

- Öregszel – ölelem át a nyakát – Már 28 éves vagy.

- Egy öregemberhez mentél hozzá feleségül – nevet és egy eszkimó pusziban részesít.

- Így igaz – mosolygok és megcsókolom őt.

Igen. Ma február 1-jét írunk. Ma van Hazz és az ikrek születésnapja. 7 éve ezen a napon születettek meg életem értelmei és 28 éve az a férfi, akit a férjemnek tudhatok és életem szerelmének.

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!