Sziasztok! Ma megírtam az új részt és itt is van!
Fogalmam sem volt, hogy ma vagy holnap tudom-e hozni, mivel ma tartottuk a szülinapom (mivel hétfőn sajnos suli), és hát kicsit sok volt a kaja ☺☺
Köszönöm a eddigi 24 vote-ot és a komit is! ♥☺
Ez a rész véleményem szerint talán az eddigi leglaposabb, de azért remélem tetszeni fog nektek és kíváncsi vagyok mi a véleményetek Brandonról. HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Jó olvasást kívánok és Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ☺♥


*Romina szemszöge*

Újra hétfő, ami azt jelenti vége az őszi szünetnek, és kezdődik a suli. A tegnapi napot megpróbáltam kihasználni tanulás szempontjából. Harryvel délután összebújtunk az szobájában és különböző verziókat gondoltunk ki a karrierjére.

Hihetetlen felfogni, hogy Harry orra előtt ott a lehetőség, hogy hatalmas karriert építsen ki és akár világhírű énekes legyen.

Ahogy az autóban ülünk és szól a rádió Harry is örömmel hallatja gyönyörű hangját. Lelkesedésén csak mosolyogni tudok és út közben egyszer-egyszer nevetve összenézünk.

Amint megérkezünk az iskola parkolójában elfog a feszengés a tanulás gondolatától. Annak ellenére, hogy majdnem kitűnő vagyok nem éppen a tanulás a kedvenc időtöltésem. Egyre több diák jelenik meg mi pedig még mindig az autóban ülünk.

- Elmondod a lányoknak? – kérdezi Harry.

- Mit is?

- Hogy mi történt közöttünk a szünetben – hajtja le fejét.

- Hé – nyúlok álla alá és felém fordítom fejét – Senkinek semmi köze hozzá, hogy mi történt. Ha kérdeznek válaszolok, hiszen sosem titkolóztam a barátnőim előtt, és nem vagyok híve ennek. De magamtól nem hozom szóba a témát... Ne járjon ezen az agyad Harry. Kérlek! Megtörtént, a múlton egyikünk sem tud változtatni. Szeretjük egymást és most csak az a fontos, hogy újra építsük a kapcsolatunkat tartó alapzatot és utána mindent helyre hozzunk. Vagy nem ez a fontos?

- Annyira szeretlek – mosolyodik el és gyengéden megcsókol.

Kelletlenül kiszállunk az autóból és kéz a kézben elindulunk a gimi épülete felé. A folyóson diákok lézengenek, némelyikük másnaposan tántorog egyik faltól a másikig. Nevetésem nehezen tudom visszatartani, de emlékszem én milyen állapotban több, mint két hete. Vagyis emlékeim igen csak halványak, de a hallottak alapján én sem lehettem szebb látvány.

A csengő megszólal így beszállingóztunk abba a terembe, amelyikben az osztályfőnöki óra lesz. A hétfőt jó egy ilyen nyugis órával kezdeni. A tanárnő csak beszél nekünk pedig van időnk felébredni.

- Gyerekek... igen tudom, hamar elment ez a két hét szünet, de csak hat hét és itt a téli. Kérlek titeket bírjátok ki – ekkor azonban kopognak az ajtón – Szabad!

Az ajtó kinyílik és egy fiú lép be rajta, akit eddig még sosem láttam. Sötét barna haja jól fésült és öltözéke is arról árulkodik, hogy ad a megjelenésére. Harry megfeszül mellettem és megszorítja a kezem.

- Mi az? – kapom rá tekintetem.

- Ki ne essen a szemed Baba – mondja komoran, mire a szemem forgatom.

- Jó reggelt kívánok – szólal meg félénken a fiú – Nem tudom, hogy jó helyen járok-e... Ez itt Mrs. Turson osztálya? – puskázza a kezében lévő lapról a nevet.

- Igen fiam – feleli kedvesen a tanárnő – Te bizonyára Brandon Howell vagy.

- Igen tanárnő – válaszol alázatosan, mintha valami alávetett rabszolga lenne.

- Gyerekek Brandon a mai naptól fogva a mi osztályunkban fog tanulni. Mivel még új ebben az iskolában, arra kérlek titeket segítsétek őt... Szeretnék kijelölni mellé valakit, aki segít neki eligazodni az első héten... Mondjuk Romina – hallom meg nevemet – Megtennéd, hogy segítesz Brandonnak?

- Tanárnő, majd én segítek neki – jelentkezik Harry mellettem buzgón, de tudom, hogy távol akar tartani minden embertől, aki hímnek mondja magát.

- Őszintén hálás vagyok Harry, de te inkább a spanyol jegyed próbáld csiszolni. Romina iskolánk egyik legkiemelkedőbb tanulója. Majd ő segít Brandonnak. Persze, ha elvállalod Romina.

- Természetes elvállalom Mrs. Turson – mosolygok a tanárnőre és az új diákra egyaránt.

A fiút az osztályfőnök megkéri, hogy foglaljon helyet. Ő pedig meg is célozza az utolsó sorban levő üres padot.

- Muszáj volt elvállalnod? – suttogja mogorván Hazz.

- Ha jól tudom téged is segítettelek, amikor ide kerültél – suttogom lágyabb hangon, mint ő – Te is tudod milyen, amikor egy összeszokott közösségbe kell beilleszkedned. Neki sem lehet könnyű. Főleg, hogy pár hónap múlva itt az érettségi.

- Mr. Styles! Miss. Fernández-Smith! Muszáj itt és most megbeszélni?

- Sajnáljuk tanárnő – húzzuk össze magunkat a székünkön, de a pad alatt még mindig nem engedjük el egymás kezét, az előző szóváltás után sem.

A negyvenöt perc hamar eltelik, az osztály pedig úgy hagyja el a termet, mint patkány a süllyedő hajót. Akárcsak minden péntek délután. Utoljára Brandon jön ki, és folyamatosan a kezében levő lapot kémleli.

- Szia – szólítom meg – Romina Fernández-Smith vagyok. Engem jelölt ki a tanárnő, hogy segítsek – nyújtom felé a jobb kezem, miután kiszabadítottam Harry szorításából.

- Én pedig Harry Styles vagyok, Romina barátja – nyújtja Harry is a kezét.

- Sziasztok. Brandon Howell – fogadja el jobbomat, majd Harryvel is kezet ráz – Figyeljetek nem szeretnék udvariatlannak tűnni, de látom, hogy neked nem tetszik, hogy Rominának kell segítenie – intézi szavait Harryhez – Nem szeretném, hogy miattam legyen zűr köztetek, szóval ne aggódj Romina megleszek egyedül – néz rám.

Barna szemeiben megértés és lemondás vegyül, ami belőlem sajnálatot vált ki. Szörnyű lehet pár hónappal az érettségi előtt sulit váltani.

- Semmi gond nem lesz kettőnk között – nyugtatom meg – Szívesen segítek.

Brandon hálásan rám mosolyog és elkezdi mutogatni a papírját, amin nem igazodik ki. Elmagyarázom hogy a legegyszerűbb megérteni mi áll rajta és pillanatok alatt megért mindent. Hazzan látom, hogy nem tetszik neki a kialakult helyzet, de ezzel nem tudok mit csinálni.

A következő hat óra lassan telik el, pedig a lányokkal való ebéd mindig felpörgeti a napom. Ám ma ők is le voltak amortizálódva. Mo bevallotta, hogy rengeteget eszik és Erickel alig várják, hogy a karjukban tarthassák a kisbabájukat.

Mivel Harrynek háromra a lemezkiadóhoz kell menni engem gyorsan hazavisz és egy gyors zuhany és átöltözés után már indulásra is kész.

- Szerinted jó leszek így Baba? – kérdezi a tükör előtt állva.

- Tökéletes vagy Harry – bújok háta mögé és átkarolom derekát – Büszke vagyok rád.

- El sem tudod hinni milyen jó ezt hallani tőled – fordul felém – Sajnálom a mai viselkedésemet.

- Semmi baj – rázom meg a fejem.

- Indulok, mert nem akarok elkésni – nevet fel kínosan – Szeretlek, sietek haza.

- Én is szeretlek. Lassan vezess – kiáltok utána, mert már az ajtó másik oldalán jár.

Istenem, csak add, hogy teljesüljön az álma...



FB csoport link: https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts
FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"
Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec
Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad      Készítette: Claudia Sinclair

Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]Read this story for FREE!