Draco leszáll az első alkalmas helyen, és visszaváltozik emberré. Odarohanok hozzá és szorosan átölelem.
— Fantasztikus voltál! — szólalunk meg egyszerre. Elnevetjük magunkat és megcsókoljuk egymást.
Meghitt pillanatunkat Fawkes vijjogása szakítja félbe. Gyorsan kibontom magam a fiú karjai közül.
— Igaza van, még el kell intéznünk valamit — ragadom meg a barátom kezét. — Menjünk Weasleyékhez. — Szabad kezemmel rámarkolok Fawkes farktollaira. A főnix tüzes villanás kíséretében az Odú konyhájába szállít minket. A csendesen vacsorázó Mr. és Mrs. Weasley kis híján hátraesnek a székükkel, amikor megjelenünk mellettük. A frászt hozzuk rájuk.
— Merlinre, ti meg mit kerestek itt!? — sikolt fel az asszony.
— Anyám nem ért még ide? — sápad el Draco.
— Mi ez az egész, gyerekek? — kérdezi Mr. Weasley. — Ha jól tudom, neked Amerikában kellene lenned — pillant rám —, neked pedig a Malfoy-kúriában.
Összenézünk Dracóval.
— Nincs időnk megmagyarázni, az anyám veszélyben van. Megyek és megkeresem — jelenti ki a fiú.
— Veled megyek — szorítom meg a kezét. — Bocsánat, hogy így berontottunk — nézek bocsánatkérőn a Weasley-házaspárra —, később mindent megmagyarázunk, de most a lényeg, hogy minél hamarabb elvégezzük az Odún a Fidelius-bűbájt.
— A Fideliust? — kap a szívéhez Mrs. Weasley. — De hát, az nagyon nehéz, csak kivételes boszorkányok és varázslók...
— ...tudják végrehajtani, tudom! — hadarom. — Narcissa Malfoy egy ilyen kivételes boszorkány, és úgy volt, hogy még előttünk idejön és felkészíti magukat, de nem ért ide. Kérem, bízzanak bennünk! Megkeressük őt és visszajövünk — ígérem, azzal Dracóval kézen fogva kisprintelünk az ajtón. Fawkes utánunk repül.
Kétségbeesetten nézelődünk jobbra-balra, de ötletünk sincs, útközben merre akadhatott el Cissy.
— Meg kell találnom őt, Diana... — Draco könnyes szemmel néz rám, és nyel egyet. — Ha történik vele valami, én...
— Ott van! — mutatok előre.
Narcissa Malfoy hoppanál kábé száz méterre tőlünk. Megtépázott ruhában, imbolyogva megindul felénk. Dracóval gondolkodás nélkül odarohanunk hozzá, és két oldalról támogatjuk.
— Anya, jól vagy?
— Mi történt, Cissy?
— Halálfalók... — suttogja színtelen hangon Narcissa. — Halálfalók támadtak rám a Malfoy-kúria közelében. Figyelik a környéket. Óvatlan voltam, és... — rázza a fejét. — Sajnálom. Csoda, hogy meg tudtam szökni előlük. Ha minden igaz, nem tudják, hová jöttem.
YOU ARE READING
A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfiction
FanfictionA Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...