A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Úgy tűnik, Eric Empusa mindenre készült — hozott magával egy zsupszkulcsot, amivel a Szárnyas Vadkan melletti erdőbe szállít minket. Barbara az egyetlen, akit hátrahagy — a nő kétségbeesett pillantást vált Perselusszal, mielőtt az izzó kék fény elnyel minket.
Február lévén nem takarnak minket lombok, de eléggé a fák sűrűjébe érkezünk ahhoz, hogy a jelenlétünk ne tűnjön fel senkinek. A medvebarna hajú fiú előhúzza a talárja zsebéből a lopott időnyerőt. Beállítja rajta a Piton által mondott múltbéli dátumot, és mindenkit utasít, hogy érintsék meg a homokóraüveget.
Egy pillanatra azt hiszem, nem sikerült, ugyanis amikor megérkezünk, ugyanúgy hűvös este van — ám azon nyomban zuhogó eső szakad a nyakunkba, ami józanító hidegzuhanyként hat rám. Megérkeztünk...
Xenodermus sóbálvány-átkot szór mindannyiunkra, és elsiet a kocsma felé. Amikor visszatér, és feloldja rajtunk a varázslatot, végtelenül elégedettnek látszik.
— Dupla konfúziós-bűbájt szórtam a fiatal énjére, még mielőtt hallgatózhatott volna — vigyorog a bájitaltantanárra. — A bodza- és a Szarvas Kígyó-pálcákkal... Pár perce pedig Dumbledore és Trelawney távoztak a kocsmából. Minden a terv szerint halad.
Magamban kénytelen vagyok megállapítani, hogy igaza van.
— Most pedig — zengi drámaian — visszamegyünk az új jelenbe.
Miközben a negyedvámpír-fiú az időnyerőhöz lökdös minket, egymást kergetik a fejemben a gondolatok. Egyelőre fogalmam sincs, hogy tudnánk szabadulni ebből a helyzetből — egyvalamiben vagyok biztos: amikor újra felbukkanunk a mi időnkben, egy egész más világ vár ránk.
Az időnyerő ugyanott dob ki minket, ahonnan elindultunk: a Szárnyas Vadkan melletti erdőben. Már nem esik az eső, de bőrig vagyunk ázva — pillanatnyilag azonban ez cseppet sem tud érdekelni.
— Hol van Scorpius? — nézek körbe kétségbeesetten. A kisfiamnak nyoma sincs, csak Delphi, Albus, Daeron, Perselus és én maradunk Ericcel. — Ugye nem lehet, hogy... hogy...?
— Nagyon úgy tűnik, hogy ebben a jeleben nem létezik — vigyorodik el Xenodermus. — Sebaj... a bodzapálca nálam van, és ez a fő — tapintja ki a talárja zsebében a Pálcák Urát.
— Ezt még keservesen meg fogod bánni! — lépdel elé dühösen Albus.
Xenodermus felettébb mulattatónak tartja a tizenegy éves fiú fenyegetőzését. Nemes egyszerűséggel kiröhögi. Albus azonban kihasználja, hogy fogvatartónknak széles jókedve miatt egy pillanatra lankad a figyelme. Ökölbe szorítja összekötözött kis kezeit, és teljes erőből állon vágja a medvebarna hajú fiút.
Eric ösztönösen odakapja a kezét — ezalatt a Potter-fiú ügyesen kicseni a talárja zsebéből a varázspálcákat. Tátott szájjal nézem a mutatványt. Nem hiába, Ginny és Harry fia...
