V./23. fejezet | 💚A lélek ára💚

4K 213 120
                                    

McGalagony parancsára a gyengélkedőn gyülekezünk

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

McGalagony parancsára a gyengélkedőn gyülekezünk. Többen megsérültek a Szükség Szobája-beli harcban — Billt például megharapta Fenrir Greyback. Mivel nem teliholdkor történt, szerencsére nem volt átváltozva, de mégiscsak vérfarkas, így nem tudhatjuk, mire számítsunk.

Mrs. Weasley zokogva rostokol legidősebb fia ágya mellett, és valami büdös tinktúrával ecseteli az arcát.

— Persze nem számít a külseje... — szipogja — nem az a... nem az a fontos... de olyan szép kisfiú volt... és most, felnőtt korában is... és most készült... most készült megnősülni!

— Ezzel meg mit akarh mondani!? — szólal meg Fleur. — Mi az, 'ogy most készült megnősülni?

Mrs. Weasley megütközve néz rá.

— Hát... csak mert...

— Talán azt 'iszi, 'ogy Bill márh nem akarh feleségül veni engem? — háborog a francia lány. — Azt gondolja, 'ogy a 'arhapások miat márh nem szerhet?

— Nem, nem arra...

— Merht igenis szerhet! — szegi fel a fejét Fleur. — Ahoz nem elég egy falka vérhfarkas se, 'ogy Bill engem ne szerhesen többé!

— Hát persze, persze — bólogat Mrs. Weasley —, csak azt hittem, hogy ezután... most, hogy ilyen...

— Azt 'itte, márh nem akarhok 'ozzá meni? Vagy talán azt rhemélte? — Fleur szeme szikrákat szór. — Mit érhdekel engem, milyen az arhca? Azt 'iszem, elég szép vagyok kettőnk 'elyett is! Ezek a sebek azt mutatják, 'ogy férhjem bátorh emberh! Ezt pedig én csinálom! — tolja félre Mrs. Weasley-t, és átveszi tőle a tinktúrás üveget.

Megfagy a levegő a gyengélkedőn. Hosszú másodpercek néma csöndje után végül Mrs. Weasley megtalálja a hangját.

— Muriel nagynénénknek van egy gyönyörű diadémja — koboldmunka. Ha megkérem, biztosan kölcsönadja neked az esküvőre. Nagyon szereti Billt... és az a fejdísz éppen illik a hajadhoz.

— Köszönöm — feleli kimérten Fleur. — Bizonyárha nagyon szép lesz.

Mindenki döbbenetére a következő pillanatban a két boszorkány már egymást átölelve zokog.

— Hallgassátok! — fordítja a fejét az ablak felé Ginny.

Én is hegyezni kezdem a fülem. És akkor meghallom... Odakint, a sötét éjben egy madár dala zeng — Fawkes siratóéneke. Szívbemarkolóan gyönyörű.

— Harry, Diana... — szólal meg csöndesen McGalagony professzor. — Tudom, hogy fáradtak vagytok, és ellátásra van szükségetek, de arra kérlek benneteket, meséljétek el, mi... mi történt, miután elvittek benneteket a Szükség Szobájából.

Harry és én beszámolunk a történtekről. Mindenki tátott szájjal hallgat bennünket. Amikor azt taglaljuk, hogy zajlott az áldozati szertartás, többeket az ájulás kerülget — amikor pedig ahhoz a részhez érünk, hogy Piton megölte Dumbledore-t, néhányan fel is sikkantanak.

A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfictionWhere stories live. Discover now