Megtört idol

30 - Csajos este

2019.03.13

- Minden megvan? - pillantottam körbe a helyiségben, csekkolva a lányok, illetve a szükséges tárgyak jelenlétét. Mindannyian a nappaliban voltunk, öt órakor pedig illendőnek tartottuk megkezdeni a csajos estét az egész napos semmittevés után.

- Meg - biccent Dae, a sojus üvegeket pakolászva. Való igaz, tényleg ezek voltak a lényegek, és a kétféle édesség amik szintén ott pihentek az italok mellett. A gyümölcsök és a kekszek, amik  csupán kiegészítőként szolgáltak, jobbá téve az estét.

Rég volt ilyesmi összeülésünk, amikor mindannyian egy helyen, italok társaságában kikapcsolódunk. Kieresztjük a gőzt, jól érezzük magunkat. Éppen ezért százszázalékos felkészültség volt mögöttünk. A legapróbb dologra is odafigyeltünk, holott valószínűleg pár üveg után a világ sem fog érdekelni minket. De a szándékért mindent. Nem túl nőies, de ennyi idő után, okkal kijárt ez  nekünk.

- Akkor gyertek, csajok! - vigyorodott el NiNeul és elsőként ült le az alkohol mellé. Mi pedig mellé egy félkört alkotva. A régi időkben - mikor debütáltunk - biztosan nem így tettünk volna, akkor néhányunk kivételével mindenki lerészegedett még páran tartottuk magunkat és alig ittunk. Mára már nem vetjük meg az alkohol gondolatát. Minden visszatérésnél, albumnál, szülinapnál, ünnepnél legalább egy pezsgőt bontottunk. Most azonban szándékosan sojut vettünk. Csak jól akarjuk magunkat érezni és ha pár pohár ital is lecsúszik, nem történik semmi.

Az első óra ártatlan csacsogással telt el. Mindannyian meséltünk, kibeszéltük a legapróbb dolgokat, viccelődtünk. Az alkohol még csak minimális szinten jelentkezett a körünkben. Egyszerűen csak annyit fogyasztottunk hogy már akaratlanul is mosolyogtunk. Később előkerültek az itókás játékok, mint az ivós jenga - BoMi jóvoltából - így már is több került a szervezetünkbe. Ezt körülbelül háromszor játszottuk le eldőlésig. Elsőnek Euna, másodikra NiNeul és harmadszorra nekem sikerült lerombolni a kis építményt. Ekkora már nem neveztem volna magam józannak. De a származásomnak köszönhetően még így is én voltam a legjobb állapotban. NiNeul volt még aki egész jól tartotta magát, viszont a többiek már igencsak kezdtek széthullani.

- Válts egyet! - kiált fel akadozó nyelvvel Dae, aki a pohárral a kezében mutat a televízió felé, ahol egy youtube lejátszási lista volt találomra megnyitva, s itt váltakoztak egymás után a zenék.

BoMi tovább kapcsol de nem foglalkozva a következő számmal dől el előttünk a földön folyamatosan nevetve. Azonban az én felfigyelek az ismerősnek hangzó dallamokra, így a képernyőre kapom a tekintetem. Ahogyan számítottam is rá, sikeresen belefutottunk egy Bts számba, ami hangulatával kissé kitűnt a többi közül, felkeltve az én figyelmem is. Nem a legújabb daluk egyike volt, hanem egészen régi. Anno egész sokszor hallottam a rádióban.

 I need you.

Nem tudtam, hogy hirtelen milyen érzelmek vettek hatalmukba. De egyszerre éreztem szomorúságot a dalt hallgatva és váltam boldoggá. Az utóbbi érzelem volt ami igazán összezavart abban a pillanatban. Az alkoholnak megvolt a kellő hatása, így a hirtelen felgyülemlett érzelmeket egy kiáltással csillapítottam.

Barátnőm példáját követve vetettem hátra magam, s szorosan lehunyt szemekkel ordítottam fel. Vigyorogva. Felnyitva pilláim azonnal elindultak a könnyeim és mint egy megállíthatatlan vízesés hullott alá. Még én homályosan ugyan, de a plafont bámultam. Egyszerre játszódott le minden Jiminnel kapcsolatos emlékem. A találkozásunktól kezdve, a randikig, a játszótéri csókon át az aggodalmaiig, a szakításunkat eredményező veszekedésig. A hazautam, majd a magyarországi megjelenése és vallomása hallatán mintha a szívem tépték volna ki a helyéről, pontosan visszaemlékezve minden szavára.

"Rohadtul hiányzol! Hiányzik a hangod, a nevetésed, az esti beszélgetéseink, az együtt töltött idők, az ujjaid enyémek körül és édes csókod, ami nélkül meghalnék! Hiányoznak az együtt töltött estéink, az, hogy bármikor átölelhesselek mikor csak akarom. Azt akarom, hogy csak rám gondolj. Egy nap a férjed akarok lenni. Leélni veled egy életet! " - minden szavára tisztán, feledhetetlenül emlékszem vissza. Aztán eljutok az első együttlétünkig. Az estéhez, ahol úgy éreztem fordulóponthoz ér a kapcsolatunk. Csak nem teljesen olyan módon, ahogy én hittem. Azután hagyott el. Azóta változott meg. Azóta igyekszem kiverni a fejemből és az a nap óta akarom teljes szívemből utálni, gyűlölni őt. 

Elmúlhat egy ilyen szerelem egyik pillanatról a másikra? El múlhat egy szinte mesébe illő kapcsolat, ahol a férfi királynőként kezeli a nőt, még a nő őt óvva magában tart mindent, csak hogy védje a kapcsolatukat?

A legjobb színész is képes ezeket elfelejteni? Ha csak kihasznál is, nem volt túl sok emlék? Nem volt túl hirtelen? Nem volt egy véletlen?

Elvégre ő is megváltozott. De miért? Miért változott egy mogorva, bunkóvá az, aki előtte egy törődő, érzelmes fiú volt? Miért tűnt el ez az énje pillanatokra abban a szobában?

Mire észreveszem magam a dalnak már vége van. Nem tudom teljes erőmből kiabálni a szöveget. Csak a nevét suttogom magam elé.

- Oda adod azt az üveget? - mutatok a megpakolt asztal felé, ami mellett Euna ücsörgött, mit sem észlelve az előbbiekből. A lány kérdés nélkül átnyújtotta a kért folyadékot, még NiNeul kivette a kezéből azt.

- Nem lesz sok? - fintorodott el lassan forgó nyelvvel, utalva arra, hogy ő észlelte az előbbieket.

- Inni akarok! Érezzük jól magunkat - vontam fel a szemöldököm és egy laza mosollyal ajkaimon kikaptam a kezéből az üveget, majd bal kezemmel megtörölve arcomra száradt könnyeim koncentrálok a tárgy kinyitására. Amint ez megtörténik a részletekkel nem törődve emelem annak tetejét számhoz és kortyolok belőle nagyokat. Érezzük jól magunkat! Egyszer élünk.

Sziasztok :3

Talán egy fordulóponthoz érkeztünk a könyvben. Mit gondoltok erről a részről? Mi volt ez a kirohanás Beki részéről? Ha részeg mondatok nem csalnak, a gondolatok igen?

Kinek, milyen a suli? Vannak itt kilencedikeseim? *-*