Megtört idol

13 - Tűnj el!

Biztosan jó ötlet nekem ma is megjelenni ott? Nem fognak kidobni? Kétlem, hogy ezek után Seokjin vagy a többiek annyira örülnének nekem. Főleg Namjoon vagy Yoongi akiknek még segíteniük is kell. Nem tudom mennyire jó ötlet ez igazából mindezek után. Nem tudom vitatkoznak-e akkor mikor nem vagyok ott. Habár, az elmúlt öt nap alatt már két veszekedést hallottam, nem tudom rosszabb-e annál mint az gondolom, vagy sem. Lehet igazából miattam és a jelenlétem miatt van...

- Taehyung jó ötlet ez? - kérdeztem a fiút, amint kijött elém a kapuba, beengedni.

- Mégis micsoda? - kérdezett vissza egy halvány mosollyal, tettetve tudatlanságát.

- Mindegy - legyintettem, tudja miről beszélek, nyilván igyekszik kerülni a témát. Akkor ezt teszem én is. - Többiek? - kérdeztem miközben ledobáltam a csizmám lábaimról. Majd akasztottam fel a kabátom.

- Jungkook, Hoseok és Jin a teremben vannak gyakorolni - kezdett bele a sorolásba. - Jimin a szobájába van zárkózva, így miatta ne aggódj - mosolyodott el kelletlenül. - A többiek mindjárt jönnek - utalt a két segítőnkre, miközben a folyóson lefordulva nyitott be ismét a szobába.

- Hm - nyugtáztam. - Szerinted holnap  már fel tudjuk énekelni? - tereltem el a témát a dalra, elvégre is az ötödik napon jártunk, holnap a hatodikon ideje lenne felénekelni. Kezdünk kifutni az időből.

- Remélem, aztán maximum csúszunk pár napot - ült le a kanapéra, maga mellé intve engem is. - Ha szükséges, holnapután kiadjuk magát a dalt, a klip forgatás és fotók, pedig később kerülnek ki.

- A cégetek egy hetet mondott összesen.

- Nem számít. A menedzsert elintézzük, a főnök meg belőlünk él, probléma megoldva - húzta egy széles mosolyra ajkait, ezzel megmutatva jellegzetes téglalapját, mely olyan különleges volt. Ám, szemei nem feltétlen vigyorogtak. Boldog volt, mégsem igazán. Nem volt felhőtlen az görbület. Utáltam a tényt, hogy ez miattam van. Ha én nem lennék, most talán őszintén mosolyogna.

- Itt vagyunk - estek be az ajtón a hiányzó tagok is, majd egy gyors üdvözlés után lehuppantak a monitorok, billentyűk és gombok elé. Azonnal megnyitották a fájlokat, anyagokat és részleteket. Namjoon dolgozott a szöveg és dal összeilletésén, tervezésén ütemenként. Yoongi pedig a hangokat illesztette egymásra és alkotott ritmust. Mindezt elképesztő tempóban. Kisebb részenként elindítottak egy részletet, mikor felcsendült a dallam, mely egyre inkább kezdett olyanná válni mint az elképzelésünk. Ilyenkor persze mindannyian néma csendben figyeltünk. Elemezve a hallott anyagokat. Helyenként javítottunk és ami a legmeglepőbb volt számomra is, hogy úgy dolgoztak mindannyinak mintha meg sem kottyanna a plusz munka és idő. Látszott az arcukon, hogy élvezték ezt csinálni. Szerettek új dolgokat elkészíteni és megvalósítani. Összeillesztették a részeket, meghallgatták. Csillogó szemekkel javították úgy, ahogyan javasoltuk, vagy kértük. Elképesztő volt látni pontosan, részletekbe menően milyen is egy dal elkészülte.

- Így milyen? - kérdezte Yoongi hátra gurulva a székével, amint elindította a hanganyagot. A dallam immár egyben, minden apró elemével együtt hangzott fel a hangszórókból. Lejátszva azt a három perc huszonkettő másodpercet.

- Tökéletes! - vágtam rá csillogó szemekkel, amint a végéhez értünk.

- Remek! - bólogatott a Namjoon mellett ácsorgó társam is.

- Akkor tartsunk egy pár perces szünetet és megbeszéljük a holnapi felvételt - tanácsolta Yoongi. - Hozok vizet - kelt fel, majd kisietett a helyiségből.

- Egy pillanat - kértem elnézést a másik két sráctól, majd eltűnve szemük elől, kihasználva a szünetet arra, hogy mosdóba menjek. Nem tudtam meddig tervezik tartani az előbb említett megbeszélést, de a biztonság kedvéért elsiettem a mellékhelység felé. Még szerencse, hogy kellően ismertem a ház pontjait. Kellemetlen lett volna most valamelyikőjüket megkérni, hogy kísérjenek el.