V./13. fejezet | 💚Farkasvész💚

Start from the beginning
                                    

Kedves Barátnőm!

Köszönöm a kérdésed, velem minden rendben, ahogy a családommal, valamint Szerelmemmel és a többiekkel is.

Mindannyian üzenik neked, hogy hiányzol, E., R., S. és M. pedig külön köszöntik zöldszívű dalos barátaidat, valamint a Kék Holdat. Szerelmem pedig arra kért, adjam át neked, hogy továbbítsd üdvözletét az unokatestvéredéknek.

Remélem, minden rendben veled, mert mostanában elég keszekuszák a leveleid, érzelmileg instabilnak tűnsz. Arra kell következtetnem, hogy nehéz időszakon mész keresztül, sok minden nyomja a lelked, amit nem írhatsz le levélben, mert túl veszélyes lenne.

Bár melletted lehetnék! Legszívesebben most azonnal tennék egy látogatást hozzátok, mert azon kívül, hogy jó lenne látni téged, biztos vagyok benne, hogy rengeteg mesélnivalónk lenne egymás számára. Szerelmem örömmel el is kísérne, de a szüleim még így se engednek el. Félnek a kétes helyzet miatt, ami nálatok uralkodik. Sajnálom, hogy ez van, remélem, minél hamarabb rendbejönnek a dolgaitok.

Legendás lény-szakértő öreg barátunktól úgy tudom, üzleti okokból a vörös ikrek hamarosan látogatást tesznek felénk — amennyiben a felelős hatóságok is engedélyezik, és megszervezik a biztonságos utazást —, így megígértettem vele, hogy szól nekem, ha itt lesznek a fiúk, mert mindenképpen találkozni szeretnék velük.

Iskolánkban egyébként zajlik az élet a megszokott kerékvágásban. Talán korábban már írtam, de a vezetőnknek idén E.-t választották, a zsörtölődő, nyilas lények feje pedig R. lett. Apropó, zsörtölődő, nyilas lények... megkérdeztem W.-t, üzen-e neked valamit, de csak annyit morgott, hogy mondjam meg a vakarék I. S.-kölyöknek, hogy ne merje feladni, mert nyilat repít a szívébe. Azt hiszem, nála ez azt jelenti, hogy bízik benned, úgyhogy végül is veheted dicséretnek.

Még valami: Nagynéném megkért, hogy a levelemmel juttassak el egy személyes jellegű küldeményt az Apónak. A borítékban, amit küldtem neked, találsz egy kisebbet lepecsételve, az lesz a neki szóló. Nagynéném úgy ítélte, így a legbiztonságosabb elküldeni, anélkül, hogy bárki belenézne. Kérlek, juttasd el a bohókás öregnek.

Kívánom, hogy idén is érezd jól magad az iskolában. Aggódom érted, úgyhogy ígérd meg nekem, hogy bármit teszel, nagyon, de nagyon vigyázol magadra. Addig is, várom a napot, amikor végre újra találkozhatunk.

Szeretettel ölel barátnőd:
T.

Észak-amerikai legjobb barátnőm levele halvány mosolyt csal az arcomra. Végre újra hallok Trixie Clayton felől, még ha ilyen rejtjeles üzenet formájában is. Mostanában csak ilyeneket írhatunk egymásnak.

Én, aki ismerem Trixie-t, különösebb nehézségek nélkül megfejtem, de egy kívülálló számára még az sem lehet világos, kinek érkezik a levél. Így nem vagyunk veszélyben, ha rossz kezekbe kerülne.

Most még egyszer átnézem az irományt. Az egyértelmű, hogy a lány szerelme Viktor Krum, a híres kviddicsjátékos, akivel már régóta együtt járnak. Az E., R., S. és M. minden bizonnyal Emilyt, Rolfot, Sharont és Matet jelölik, a zöldszívű dalos barátaim pedig Mad, Ellie, Rob és Chris, akik hozzám hasonlóan énekkarosok, és az előbb említett csapattal az írországi kórusfesztiválon találkoztak.

Fred és George üzleti útra akarnak menni Göthe Salmanderhez, amennyiben a brit Mágiaügyi Minisztérium és a MACUSA is megengedi, továbbá garantálni tudják a biztonságos utazást — ez is tiszta, az ikrek mesélték, mire készülnek, lévén, hogy üzlettársuk vagyok. Olyan árut akarnak hozni Amerikából, amit nem mernek a postára bízni — bár ez jelen viszonyok között igen körülményes, ezért is halad lassan az akció.

A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfictionWhere stories live. Discover now