~2~

1K 41 0
                                    

-Jade, biztos, hogy elpakoltunk mindent? Hosszú időre megyünk nem akarok semmit itthon hagyni.
- Szerintem minden megvan, de ha valami hiányzik majd veszünk helyette másikat, nem a világ végére megyünk, nyugodj meg June minden rendben lesz. - biztatott hiszen látta rajtam, hogy teljesen kész vagyok az idegtől.

Hirtelen harsány dudálást hallottunk. Tudtuk, hogy ez  csakis Will lehet így kirohantunk hozzá és boldogan üdvözöltük rég nem látott bátyánkat.

-Naa Will mondd el légyszíves, hogy mi az a meglepetés, amiről meséltél. - kérleltük gyerekesen az igen csak nem gyerekes 25 éves bátyánkat.

-Nem, még nem tehetem- felelte ellentmondást nem türően.

-Ne már Will, akkor csak azt mond meg hogy mikor árulhatod el. - próbálkozott tovább Jade.
- Na jó, de csak azt. Nos lányok, amint megérkezünk a paddock-ba elmondom  nektek. - adta meg magát.

Hazudnék ha azt mondanám, hogy aludtam, egy percre se tudtam lecsukni a szemem annyira izgatott voltam. Reggel a konyhában találkoztam először Jaddel, hát nála se volt jobb a helyzet. Ő is teljesen kialvatlanul bámult maga elé miközben a kávéját kevergette.

-Jó reggelt mindenkinek! Remélem ti is olyan jól aludtatok mint én. - szórakozott az igen csak jókedvű bátyánk.
- Aha, persze nézz ránk. - feleltük kórusba Jaddel.

Az utolsó készületeket is letudva hagytuk el a házunkat. Egyenesen a reptérre tartottunk, ahol alaposan feltankoltunk újságokkal, csokikkal és különböző nasikkal, hiszen  Budapest-Melbourne repülő út nem egy hab a tortán.

Maradj velemWhere stories live. Discover now