~94~

371 28 0
                                    

June

-Most elmegyek, érezd otthon magad - közölte, majd kisétált a szobából.

-De hát ez a te szobád -mondtam, bár már felesleges volt, mert Pierre kiment.

Igaza van, nem vagyok túl Carlos-on, sőt nagyon is bele vagyok esve még mindig, viszont ő nagyon is túl van rajtam, ezért én is úgy akartam tenni, mint ő, ami elég gonosz gondolat volt tõlem, csak ki akartam használni Pierre-t. Mikor ebbe bele gondoltam nagyon rosszul éreztem magam, ennek eszembe se kellett volna jutnia, nemhogy megpróbálkozzak vele.

Reggel egyedül ébredtem, csakúgy, mint az elmúlt pár hétben ez annyiban különbözött, hogy nem a saját szobámban vagyok, ismét ráeszméltem, hogy mit tettem tegnap, majd magamtól elszörnyedve  kimásztam az ágyból. Kinyitottam a ruhásszekrényt és előkaptam pár nélkülözhetőnek tűnő ruhát, gyorsan magamra kapkodtam őket, majd kerestem egy papír cetlit és írni kezdtem.

"Kedves Pierre!

Szeretnék elnézést kérni tőled. Nem fogok hazudni, igen, tegnap ki akartalak használni, aminek ma a gondolatától is rosszul vagyok,( és nem, nem attól, hogy lefeküdjünk egymással, hanem attól, hogy kihasználjalak) fogalmam sincs mi ütött belém. Sosem voltam jó bocsánat kérésben, de szerintem az előző sorokból erre már magadtól is rájöttél. A lényeg, hogy mindent köszönök, amit értem tettél, csodálatos ember vagy, nem érdemellek meg. Rád mindig számíthattam, te mindig önzetlenül siettél a segítségemre, amit én semennyire sem viszonoztam. Remélem, hogy nem utálsz, mert én továbbra is szeretnék a barátod lenni, mert jó barát vagy Pierre Gasly, te vagy a legjobb barátom.

Szeretettel

June

Ui. Elvettem pár ruhád, holnap visszaadom, mármint akkor ha még szóba állsz velem, de azt is teljesen megértem, ha nem. Akkor, majd elküldöm valakivel, vagy feladom postán neked."

Írtam le az utolsó sort is, elég béna levél lett, de a lényeg benne van. Letettem az ágya közepére, gondolván, hogy ott biztos észreveszi.

Lementem a recepcióra, nagy harcok árán sikerült szereznem egy kulcsot magamnak a szobámhoz. Gyorsan felmentem, letettem a tegnapi cuccaimat, majd az étterembe mentem, ahová szokás szerint találkát beszéltünk meg Jade-el.

Maradj velemWhere stories live. Discover now