Inkább lennék a kibaszott rajongója...

515 55 11
                                    


De rég is volt az utolsó feljegyzett napom. Az idő úgy elrohant, húzta maga után  a 9 hónapot. De egyszerűen képtelen lettem volna ismét leülni..és folytatni..majd leírni azt az szétszaggató érzést amit a kidőlt fa után éreztem. És ahogy még most is belegondolok..egyszerűen elkeseredek. t De tovább kell lépni nem igaz? :) Még ha ez volt életem legnehezebb döntése is. A baleset után az egyik lábamat műteni kellett a másik pedig egy héten át meg sem mozdult..(enyhén lebénult) Edward,az egész történtekért mindenkit okolt aki jelen volt. Elsősorban engem..hogy nem hallgattam rá és szálltam vissza az autóba..másodsorban a katasztrófavédelmet..a szemükhöz vágta hogy miért nem tudnak figyelni, mikor két gyerek leül egy istenverte padra..aztán harmadsorban  saját magát amiért megszegte anyunak tett ígéretét hogy vigyázni fog rám..aztán negyedsorban Martinust tette felelőssé...aki ugyanúgy pórul járt ahogy én. Csak ő megúszta pár horzsolással, és egy felszakadt szemöldökkel. S míg ő a sebészeten csücsült aznap éjjel..én kaptam egy műtétet ajándékba..és egy mankót 2 hónapra..és egy tényt..hogy soha többet nem táncolhatok. És azt hiszem Edward neheztelt Martinusra..ezért meg kellett megszakítanom minden egyes kapcsolatot ami létezett vele. Eleinte mikor visszajöttem Osloba, tettem nem egy kísérletet hogy elérhessem. De kudarcba fulladtak. Mivel kötéssel beburkolt lábbal nem nagyon tudtam elmászkálni otthonról..ezért folytonos felügyeletem volt..rosszabb volt mint egy böri. És hogy még véletlen se tudjak kapcsolatba kerülni a szöszivel..nem kaptam új telot (a régi a vízben végezte..) Edward megváltoztatta az összes közösségi oldalon a jelszóm ahol csak jelen voltam. Regisztrálni sem volt időm..minden lépésemet figyelték..Hát Edward elérte ezzel a kilenc hónappal hogy már alig jut eszembe..nincs már a fejemben minden közös pillanat, bármennyire is szeretném. És ami a legrémesebb ebben az egészben hogy próbálnak ráerőltetni olyan embereket akiket nem is ismerek..azt akarják hogy barátkozzak. Voltak nekem barátaim...újak nem kellenek, köszönöm!! :)

Úgyhogy Maradt nekem Max..vele beszélek csak a családból. És néha Lucas is benéz...amíg Edward haza nem ér...izgi nemde? :( Ja igen!! Anyuékkal azért még beszélhetek :D (ironia pls)

És ebbe az a legrosszabb hogy nem tudom mi van vele..hogy mit gondolhat vajon..ő is leül néha a fűbe és csak úgy nézz ki a fejéből, elbambul..és próbálja kitalálni mi is lehet velem? Vagy mit történhet most Troforsban? Délután három van..vagy a focipályán ültek össze..vagy beugrottak a Trixibe..de az is lehet hogy találtak egy tök másik helyet, és ott ütik el az időt..együtt. Vagy kitudja..lehet turnén van. És épp leénekli a rajongói fejét. Inkább lennék a kibaszott rajongója..akiről azt sem tudja hogy létezik..minthogy tétlenül üljek a fűben és azon filozzak mi történhet most vele..ez a legnyomasztóbb dolog amit eddig éreztem. Megőrjít hogy nem-tudom mi van. Egyikőjüket sem érem el. Senkivel sem beszélek..


1 hét múlva...

Leszedték az utolsó kötéseket is. Ami már számomra egyenlő a szabadsággal. Részben..Telefonom még mindig nincsen..és így elég nehéz eligazodni Oslo utcáin. Most is épp nekiindultam a fővárosnak. Egy órával a kezemen...nem rejtettek el benne egy GPS-t? Aha...nem. Kb úgy érzem most magam, ezután a bezárt 9 hónap után..mint egy madár, mikor előbújik a nyár...Csak most épp Április van. És a szeles Tavaszi időjárás olyan rendes hogy amíg otthon ülök hét ágra süt a nap..mikor kijönnék még az eső is nekiered. Najóó igazából csak szemerkélt pár másodpercig addig bementem Wi-Fizni az egyik boltba..kicsit sem néztek rám furán..áh. Mindegy kijöttem onnan egy zöld almás ízesített vízzel mert kénytelen voltam vásárolni. És azt hiszem pont jól jött hogy belefutottam Zackbe..Zacket a klinikán ismertem meg..a srác úszó. Valami rejtélyes baleset történt a lábával amit a mai napig nem tudtam meg..Nem szeret róla mesélni. Épp jöttem ki az aluljáróból mikor eléggé beleütköztem. Fekete haja enyhén kivilágosodott az áprilisi napon..zöld..ho ho ho! Ez nem egy romantikus jelenet amit le kéne írni.! Szóval beleütköztem. Kicsit furcsán nézve egymásra kezdtünk beszélgetni majd hirtelen egy útra terelődni.

-mikor szedték le?-kérdeztem a lábára nézve aminek láthatóan semmi baja nem volt. 

-két hete-rántott vállat-és a tiédét?-kérdezett vissza kedvesen miközben belekortyolt a kávéjába.

-egy hete-ujjongtam örülve magamnak.-úszol még?-kérdeztem rá mert a baleset után lehet otthagyja a sportot.

-Viccelsz?-nevetett fel-az úszás az életem..egy kis baleset után nem fogok meghátrálni. Azt mondta az orvos nem úszhatok többet-rántotta el száját. Majd szembefordult velem.-amit nem tud az nem fáj neki-mutatott a fejére nevetve..és nagyon bizakodó mosolya volt. És én ettől egyből megálltam.

-Amit Edward nem tud, az nem fáj neki-dünnyögtem alig halhatóan majd egy eszelős vigyort köszöntöttem arcomon.

-mi?-kérdezett vissza, látszólag nem értette mondatom

-semmi-húztam el számat kínosan. De legbelül mosolyogtam. Ő tovább, hátrafelé sétált..s közben magyarázta az utolsó versenyét :3

-az első helyen úsztam, már láttam a célt. Kicsit ráérősre vettem a tempót..És eltudod hinni??-szólalt fel kicsit feszülten. Látszólag enyhén megviselte ez a bajnokság-az utolsó pár méteren előzött egy egy cseh bajnok akit már ezerszer leúsztam-akadt ki-annak a lába akkor mint az én karom. És leúszott! Érted?! Leúszott!!-kelt ki magából és azt hiszem teljesen beleélte magát a szerepbe.-az volt a szerencsém...-kezdte büszkén de a hátrafelé sétálgatásának köszönhetően sikeresen belement valakibe...Kicsit idegesen fordult meg én pedig visszarántottam.

-ember! Azért figyelj már oda!-kelt ki magából az ismeretlen személy akinek Zack nekiment. Nagyra nyílt szemekkel néztem meg a személyt..s azonnal megakadt lélegzetem..

Kicsit nagy időugrás  és teljesen váratlan...még nekem is de így sikerült..szép napot :)

Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłłKde žijí příběhy. Začni objevovat