Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłł

De attól még szakíthatunk..

-Oda meg vissza vagyok...-elkerekedett szeme hirtelenjében, de ez alig tűnt fel-Marcus Martinus-még mindig múmia volt az arca

-Jah..szóval te is MMer vagy-bólintottam sziszegve. Hogy csessze meg, végre egy normális lány...aztán tessék,aj még egy lány aki Martinus körül ólálkodik majd..szuper

-Mi? nem úgy értem. Ott van Marcus és Martinus.-paskolt rá combomra, amire összeráncoltam homlokom, s lassan megfordultam az irányba amit mutatott. Nem lehet itt Martinus...azt mondta nem 4. órára ér ide. Keresgéltem tekintetemmel a fejét, de sehol egy szőke páva..ez a lány palira vett...De ő nem is tudja hogy ide járnak..mi a szar van??

Idegesen vissza fordultam.

-Te mit látsz?-röhögtem

-Ott vannak, és ide néznek-erősködött, de engem nem vág át.

-Persze, persze-legyintettem majd unalmamban hátradőltem a falnak. Még hogy Marcus és Martinus itt van és pont ide néznek..pff ha azok hazaérnének be se jönnének suliba. Nemhogy ácsorognának az aulában...

-Lív! Vaksi lettél ebben a pár órába, vagy mi történt?-hallottam egy nevető hangot, ami halltatán azonnal felébredtek bennem a pillangók, s olyan melegem lett hogy az le nem írható. Csak ösztönösen felkaptam a fejem, majd hirtelen megláttam őt. Ott állt a bejáratnak dőlve, s mosolyogva tekintett rám, a padhoz. Tök gyorsan, szinte azonnal egy akkora mosoly ült ki arcomra, Csodálkozom is hogy elfért rajta...No comment....-Lemaradtam valamiről?-ráncolta össze homlokát, szemével hunyorított..és még így is rohadt cukin nézett ki. 

Óvatosan körbefordítottam fejem a láthatáron..Szinte minden lány el volt ájulva a két fiútól..csöpögött a nyáluk..még a mellettem ülő Hannah is tiszta kész volt, szerintem úgy meglepődött hogy mindjárt kifekszik. 

-Most akkor hiányoztam vagy nem?-hadonászott kezeivel, és tényleg nemértette mi van. Óvatosan megráztam a fejem, s azzal a hatalmas mosollyal felálltam, lassan elé lépkedtem.

-Nem tudom. Talán igen..vagy nem-vontam vállat előtte. Nagyra nyitotta szemeit, ezzel szemöldöke is felszökött a magasba. 

-Na jó..gyere csak-fogta meg kezem s óvatosan kihúzott a suli elé.- Azt hittem nincs gáz..-mutatta ki nem érti mi van.

-Nincs is-vontam vállat lazán.

-Akkor mi bajod? Mert én passzolok-rázott fejet reménytelenül

-őő-szokatlan volt a viselkedése-anyám azt hiszi dohányzok, Julie fura van ez az új srác, szar az idő, nem folytatják a vámpírnaplókat, fáradt vagyok, kell egy kóla, kaptam egyest, de így nézve minden oké. -Vontam vállat egyszerűen,neki pedig tátva maradt szája miután elsoroltam életem összes panaszát

-Milyen új srác?-nézett rám komolyan, kíváncsian, és asszem egy kis féltékenység is lapult valahol nála...

-Olívia! Ígértél valamit! Most azonnal gyere! Meg kell keresnünk azt a srácot!-óbégatott bentről.

-Na ez az új srác-csettintettem a bejárat felé ahonnan érkezett a hang, s sejtettem hogy Julie bármelyik pillanatban letámadhat,  és bevonszolhat az épületbe. Aztán ez be is következett

-Gyere már. -Rántot egyet a karomon, Martinus elkerekedett szemekkel nézett, asszem lemaradt az új srác dolognál...min máson...Atyám...

Julie végig rángatott a folyóson, s a tesiteremnél álltunk meg, kinyújtott karját, ezzel jelezte hogy induljak előre. Kis vacillálás után bementem az ajtón. Épp tornasorban álltak majd köszöntek is el a tanártól. Páran érdekesen néztek minket, amolyan "ezek meg kik" stílusban.  Juliet ez egyáltalán nem zavarta, de engem totálisan irritált az összes tekintet.