16; ugh ne
- Most mi bajod van?
- Nem tetszik nekem ez a fiú. Olyan mintha csak megakarna dugni.- sóhajtok, és végighallgatom Calum mondandóját. Lehet, hogy igaza van sőt biztos is, de Scott annyira aranyos srác.
- Oké Hood, nem barátkozok vele.- mondom.
- Csak jót akarok neked Lucy hidd el.
- Aha, persze.- gyorsabbra veszem a lépteimet, hogy lehagyjam Calumot semmi kedvem nincs vele beszélgetni.
Azt mondták ma este lesz a második feladat, fogalmam sincs mit fogunk csinálni. Kint fogunk aludni az erdőben vagy mi? De nem is érdekel mindenkinek a faházában kell most lennie, épp odatartunk a vacsora megint csak lehetetlen volt, szóval úgy döntöttem, hogy most már felbontok egy zacskó gumicukrot.
Emmaval együtt lépünk be az ajtón, Luke az ágyon fetreng telefonját nyomkodja.
- Te végig itt voltál?- meredek rá.
- Rád vártam cica, de sajna nem jöttél.- vigyorog rám.
- Hogy mit mondtál Hemmings?- jön utánam Emma felemelt hangon ajaj.
- Hey baby neked mondtam.
- Aha, ne számíts rá, hogy ma veled alszok.
- Pedig ma egy kicsit szórakozni akartam.
- Szórakozz mással seggfej.- azzal a lány berohan a fürdőbe, én pedig kettesbe maradok Lukekal.
A bőröndömhöz sétálok, majd kiveszek belőle egy fekete csőnadrágot, egy pólót, és egy vastag pulcsit. Azt hiszem az éjjel nem fogok fázni, vagyis remélem, hogy nem fogok.
- Hol hagytad Calumot?- megfordulok Luke tekintete rajtam van.
- Nem mindegy neked?- ráncolom össze a szemöldököm.
- Csak kérdeztem.- felemeli mindkét kezét védekezésképp bal kezéből ezáltal kiesik a telefon. Megrázom a fejem, majd fogom a ruháim, és a fürdőhöz kezdek sétálni.- Felőlem itt is átöltözhetsz engem aztán nem zavar. Hacsak nem vagy szégyenlős.- Luke rám mosolyog, én pedig lefagyok, Jézusom milyen gyönyörű mosolya van.
- Ugye nem fogsz nézni?- kérdem.
- Figyelj elfogom takarni a szemem.- azzal bal kezét a szeme elé rakja.- Látod?
- Ugh, rendben oké.- mivel nem tudom Emma mikor szándékozik kijönni a fürdőszobából, ezért kénytelen leszek itt átöltözni.
Az ágyamhoz sétálok, visszanézek Lukera a keze még mindig a szeme előtt van. Hát oké Lucy ezt biztos megbánod, de nembaj. Leülök az ágyra, majd leveszem a nadrágom, és felveszem a másikat. Utána a pólómat kapom le, mire észreveszem, hogy Luke kurvára engem néz.
- Hey!- nevetem el magam, Lucy tudod a célod ne siess ennyire.
- Tetszik a melltartód.- ajkába harap, én pedig amilyen gyorsan csak tudom, felveszem a pólót.
- Ezért még számolunk.- felveszem a tornacipőm, indulásra készen állok.
- Majd este baby.- felém kacsint, majd újra a telefonját nyomkodja. Megforgatom a szemem, majd felveszem a pulcsit is, telefonomat pedig a zsebembe helyezem.
Abban a pillanatban toppan be, az egyik fiú rohanva, idegesen liheg majd rám pillant.
- Lucy...- Josh az.
- Mi az?- meredek rá érthetetlenül.
- Calum, és Scott... Verekednek. Miattad.- vadul kalapálni kezd a szívem hogy micsoda? Verekednek? Miattam? Jézusom.
- De... De hol vannak most?- dadogok.
- Kint pár faházzal arrébb... Mindenki ott van.
- Jézusom.- rohanni kezdek ki, Josh pedig utánam jön, de nem kell navigálni sehova se, mert látom.
A fiúk alig tőlem öt méterre verekednek, gyorsan kell cselekednem. A tömeg közé furakszok, majd azonnal meglátom Calumot, aki a földön fekszik, és tűri Scott erős ütéseit.
- Hey, fiúk álljatok le!- odarohanok Calumot, az arca össze van verve.
Josh lefogja Scottot, én pedig Liammel felállítjuk Calumot, már amennyire lehet.
- Liam segítenél elvinni a faházunkhoz?- a fiú bólint, majd nagy nehezen elhurcoljuk Calumot az ágyáig.- Köszi, hogy segítettél.
- Ugyan, nincs mit. Szegény fiú elé sok ütést kapot.
- Tudod ki kezdte a verekedést?
- Calum közölte Scottal, hogy jobb lesz ha békén hagy téged, mire Scott azt mondta azt csinál amit akar, és behúzott Calnak egyet.
- Értem.
- Akkor én most megyek. Az osztályfőnök nem tudja... Most épp az ágyával van elfoglalva.- neveti el magát.- Na, heló.
- Szia.- azzal távozik.
Calum elé guggolok, az arca a sok ütéstől eléggé feldagadt. Felállok majd a fürdőbe sietek vízes rongyért amivel a kicsi vért letörölhetem, ami az orrából jön.
Most tűnik fel, Emma és Luke megint eltűnt. Nem érdekel most Calum a fontos. Bevizezem az egyik kicsi törölközőt, majd Calumhoz sétálok, ismét leguggolok elé az orrához rakom a hideg vizes törölközőt, mire összerándul.
- Sajnálom.- nyögi fájdalmasan.
- Calum... Nem kell semmit sem sajnálnod. Miattam verekedtettek.
- Én mondtam, hogy csak megakar dugni.
- Tudom...- kezemmel megsimítom az arcát.
- Kedvellek Lucy...
- Én is téged Calum.
