Morgott egyet, amit betudtam egy jól vagyoknak. A bosszúállók felé fordultam, akik most mind ott voltak. Vasember, Amerika kapitány, Fekete özvegy, Sólyomszem, Hulk, Skarlátboszorkány, Thor, Vízió és a srác. Ennyi emberrel nem tudok egyedül elbánni és ezt ők is tudták.
- Szikra jó lenne, ha felkelnél, mert a segítségedre lenne szükségem – mivel nem csinált semmit, belerúgtam, mire összekapta magát és felállt. – Osztozunk?
- Veled, soha! – sandított felém játékosan, miközben neki indult Thornak.
Az én választásom most Fekete özvegyre esett, azonban helyette a kapitányt kaptam ki, azonban nekem hiába mutogatta a pajzsát, nem sokra ment. Amint elég közel ért, csak egy érintésembe került és azonnal eldobta. Valaki hátulról hátba rúgott, amikor megfordultam láttam Natashat, amint eldobja a cipőjét, mert az lángra kapott tőlem. Nem tudtam, nem elmosolyodni. Visszanéztem a kapitányra, aki szitkozódva dobta vissza a pajzsot a földre, miután megkísérelte felvenni. Mit ne mondjak, nem volt valami okos húzás. Nick éppen Hulkot töltötte fel egy kis elektromossággal, amikor megláttam, hogy Vízió emelkedik felé. Nick nem vette észre, tehát én indultam meg. Vízió észrevett, így én lettem az új célpontja. A homlokán levő követ céloztam meg, de hiába dobtam a labdákat, egyikkel sem sikerült eltalálnom. Aztán el is botlottam egy fa rönkbe, mire Vízió lejjebb ereszkedet. A kő vészjóslóan világított. Nick is észrevette, de mikor felém akart rohanni, csak ki tettem a kezemet, ezzel megállítva. Azonban nem őt, hanem a mögötte álló boszit vettem célba. Elengedtem a kezembe kellett kezet, labdát. Nick egy ugrással kikerült a labda útjából, ami így egyenesen a Skarlátboszorkányt találta el. Vízióra mosolyogta, aki oda sietett a lányhoz. Rendesen kiütöttem. Nick hozzám szaladt, majd kézen fogva futottunk. Azonban alig jutottunk vissza a bázishoz, egy bomba robbant szinte pontosan előttünk, mire mindketten hátracsapódtunk.