A Tűz "Angyal" ( Bosszúállók fanf. )

47.

A hetemet konkrétan a semmit tevéssel töltöttem, ami kezdet az őrületbe kergetni. A többiek a nap minden percébe csinálnak valamit. Edzenek, küldetésre mennek, konferencia megbeszélésük van, vagy utána néznek a talált dolgoknak. Mivel az erőmet ellenőrzés alatt akarják tartani Péntek folyamatosan figyel és nem hagyhatom el a szobámat. Nick, Pietro és Wanda szokott naponta bejárni, hacsak nincs küldetésük. Már az összes könyvet elolvastam, amit behozott a bátyám, hogy elüssem az időt. A Tv-t néztem a hírekkel,mikor megláttam mit is mutatnak. A Bosszúállók egy égő felhőkarcolóból. A tűz hatalmas és hiába oltja Tony és a S.H.I.L.D is egyszerűen nem akar eloltódni, bent pedig még mindig vannak a felső emeleteken. Megláttam, hogy a lángokon át több ember is próbál kiszabadulni. Ennyi, eddig bírtam, beindult a hős énem, ha lehet ezt mondani. Kinyitottam az ablakom. Kiléptem, majd kimásztam a korlátra. Nem indult be az erőm, így le vettem a kővet és hagytam, hogy teljességgel át vegye az uralmat az erőm. Elképesztő érzés volt. A karkötő még rajtam volta, de olyan volt mint mikor először tértem magamhoz a cellába, azonban most minden megmaradt. Mint egy rakéta kilőttem és egyenesen a gomolygó füst felé repültem. Megérkezve láttam sokkal magasabban vagyok, mint a helikopterek, vagy Stark, így zuhanó repüléssel szinte beestem a tetőn. A tűz engem nem bánthatott, így kiabálni kezdtem.

- Hahó, segíteni jöttem, van itt valaki? –ismételgettem, de ha van is valaki, biztosan elájult a levegő hiány miatt.

Kirepültem egyenesen Tonyhoz, aki majdnem megtámadott.

- Alice? Mit művelsz?

- Segítek, de egyedül nem megy. Betudok menni, de nem tudom merre van emberek.

- Mi meg csak azt tudjuk – elgondolkozik. – A bátyád meg fog ölni.

- Csak mond merre.

Újra bemegyek és hallom, ahogy Tony kiabálja, hogy merre. Kiürítettem majdnem 15 emeletet.

- Alice össze fog omlani, gyere ki.

- Van még valaki?

- Alice, gyere ki!

- Nem, hol van? Gyorsan kihozom.

- Három emelettel lejebb.

Lerepülők és kerülgettem a bútor darabokat, miközben az emberemet keresem. Azonban nem találom és kezdek kétségbe esni. Az asztalokat, már nem kikerülőm, hanem arrébb rúgom.Végre a falnak dőlve találok egy nőt, de késő hallom a reccsenéseket, majd a falak szinte összenyomnak. A nő testét kidobom az ablakon és hallom, ahogy Tonyrakétái beindulnak. Nem tudok kimenni, az utat elzárják a gerendák. Kiakartam rúgni, mikor kihullott alólam a talaj. Figyelni próbáltam az eső darabokra, de annyi volt, hogy lehetetlennek bizonyosult. Csak én is zuhantam a z épülettel össze, végül pedig, mikor földet értem, védeni próbáltam magam a daraboktól. Amikor nem nyomot jobban a tőrmelék és a vas tartó rudak, az erőmmel próbáltam kiszabadulni. Hiába, nem megy. Ütni is elkezdtem, tűz oszloppal is megpróbáltam, de nem volt elég. Kitöréshez nem volt elég energiám. Vagyis... Egy kiálló darabnak ütögettem a karkötőm, ami szikrázni kezdek. A másikkal is ezt teszem, majd sikerül levennem, az erő ami feltölt, hatalmas. Belülről feszít. Nem csodálkozom, hogy nem látszom, hiszen én is érzem a hatalmas erőt. Aztán robbanok. A hatalmas zajjal együtt az összes törmelék és darab elrepül és én csak lebegek a levegőbe alaktalanul. Behunyom a szeme, mire mint egy porszívó az összes emlékemet vissza szívom és mindenre emlékszek, hiszen ez volt a baj, hogy vissza fogták az erőmet. Leereszkedek a földre. Felnézek és látom a tömeget, majd a felém futó bátyámat. Megáll előttem én pedig leállítom az erőmet, aminek következtébe ruha nélkül állok ott, mire Nick lekapja a pólóját és rám adja. Rá mosolygok, mire szorosan magához ölel. Sikerült vissza változnom a régi énemmé. Nick végre elenged, mire látom, hogy a többiek is körénk gyűltek.

- Sziasztok – mondom, mire Wanda szinte megrohamozz, majd a többiek is követik és megölelnek. Mint egy nagy család, de komolyan – vissza tértem – mondom, mire elengednek – Már mindenre emlékszem. Csak hagynom kellett, az erőmet és mindent vissza térített.

- Mi történt a karkötővel? –kérdezi Steve felemelve a kezemet.

- Leszedtem – rántottam meg a vállam. – Vagyis addig ütöttem, míg megadta magát.

- Erre ment rá egy hetem, hogy levedd csak a karkötőd és vissza térj.

- Nem – valaki ezt hátulról kiáltja, mire oda nézünk és Kate áll ott teljes Hydra szerelésbe. – A kutatásai vezettek rá.