A Tűz "Angyal" ( Bosszúállók fanf. )

46.

Nem tudom mi sértett jobban, az, hogy még nevet sem adtak nekem, vagy, hogy forrófejűnek neveztek pár hónaposan. Nick fel állt és járkálni kezdte, miközben én még mindig olvasgattam. Majd találtam valamit amin megakadt a tekintettem.

Az Alice néven ismert katona érzelmeket kezdet táplálni a Tél katonája után, amit elkezdtünk ki írtani, de a kísérlet kudarcot mondott. Probléma megoldása ként testvérével együtt a Bosszúállok elé vetettük őket, aminek következménye képen a Tél katonából hiba nélkül kitudtuk ölni az érzelmeket.

A tél katonája? Bucky? Bosszúállók?Felakartam tenni a kérdéseket a bátyámnak, de a fiú teljesen kész volt, így Péntekhez szóltam, mire a bátyám felkapta a fejét.

- Péntek, kérlek segíts nekem.

- Miben Alice?

- Mutasd meg nekem a Tél katonája.

- Alice ne! – kiáltott fel Nick, amit nem értettem.

Péntek megjelenítette a képet, mire hasonló fájdalmat éreztem, mint mikor Pietro kezdet élményeket mesélni. Azonban a katonára nem ilyen emlékek ugrottak be, hanem mikor csókolózunk, mikor megöleljük egymás, a homlok puszik, a közös harcok és edzések. Talán ez rosszabb volt mint amit Pietro emlékei okoztak. Azonban sikerült eszméletemnél maradnom és felnéznem, az engem tartó Nickre.

- Mondtam, hogy nem.

- Ő...

- Sajnos már ő sem emlékszik rád.

- Szerettem?

- Igen – sóhajtja. - de azóta sok minden változott.

Saját lábamra álltam, majd végig futottam Péntek által felhozott adatlapot. A következő emlék, mikor a hasamba dőf egy kés, mikor hátra ránt és nyakamhoz szorítja a kést. Bántott, de még is szerettem.

Egy szőke pasas lépet be az ajtómon, majd lépett mellém.

- Van egy ötletem mit tudnánk csinálni az erőd vissza fogásához.

...

Követtük és együtt bementünk a tárgyalóba, ahol ott voltak a többiek akiket már újra ismertem. Tony kezébe egy fekete testhez simuló ruhát tartott a kezébe. A szőkeség mellé lépet, majd a ruhájából, amin szerintem nem is volt zseb elő vett egy követ.

- Tudom, nem a legjobb, de Loki ajánlotta ezt a kristályt, valamennyivel jobban vissza tartja az erődet és te uralhatod újra, de csak addig, míg rajtad van.

- Tehát ne a ruhába építsük be – bólogat Stark.

- Csinálhatnánk belőle nyakláncot – javasolja Wanda, mire rá mosolygok, nem is rossz ötlet.

- Neked tetszik az ötlet? – néznek rám.

- Persze, ki utasítana vissza egy ilyen szép nyakéket.

Tony el is ment a kristállyal, a ruhát pedig természetesen az asztalon hagyta. Oda mentem és végig símitottam rajta. Ismerős volt az anyaga. Kis képek jönnek elő, mikor Stark előtt veszem fel, Hulk megtámad. Péntek is mutatta a felvételeket. Elmosolyodom, mire a tarkómon érzem, hogy valaki mögém lépet.

- Min mosolyogsz? –kérdezi Pietro.

- Emlékszem, mikor rajtam volt. Mikor harcoltunk és Tony előtt öltöztem át – nevetve emlékszem vissza újra és újra az arcára.

- Arra emlékszel, mikor először találkoztunk? –megráztam a fejemet. – Éppen küldetésre mentünk a Hydra egyik támaszpontján volt a célpontunk, mikor szembe találkoztunk veled és a testvéreddel. Mikor először láttam, mire vagy képes, őszintén megijedtem. Felégetted a fát, ami mögött elrejtőztél. Tony mondta, hogy valószínűleg eltudom kapni a labdáidat, mivel mikor fellöktelek semmi bajom nem lett és mikor megpróbáltam akkor te lepődtél meg, ami tetszet. Aztán utáltalak, amiért bántani akartad a húgom.

Szinte látom magam előtt a harcot.

- Azért gyújtottam meg Wandát, mert fojtogatta a bátyám –vágok vissza, a fiú pedig mosolyog. – Steve pedig megpróbálta felvenni a pajzsát, amit még előtte melegítettem fel, meg Natasha eldobta a cipőjét, mert lángra kapot, mikor hátba rugott.

Az említettekre nézek, akik szintén mosolyogtak. Mellettem Pietro megfogta a kezem, mire lenéztem rá, majd mosolyogtam. Tony futott vissza, mire elengedte, majd hagytam, hogy Stark felcsatolja a nyakláncot. Nem volt túl feltűnő. Őszintén tetszet is. Ezzel megoldottuk azt, hogy ne vegye át a testem felett az erőm az írányítást.