47.fejezet

709 38 0
                                    

  a már megszokott módon ébredek. Ismét a mosdó felett indítom a napot. A szobalányok is itt találnak rám. 

-Kisasszony minden rendben? - Szörnyülködik Amelia. 

-Igen minden rendben csak a szokásos. - Helena felsegít a padlóról és visszakísér a szobámba. 

-Talán jobb lenne ha nem menne sehová ameddig ez tart. - Tanácsolja Amelia. Hevesen megrázom a fejem. 

-Addig csinálom ameddig tudom és remélem ez minél tovább fog tartani. Nem vagyok szörnyű beteg csupán azért, mert ezek történnek reggelente. Most pedig szeretnék lassan felöltözni, mert ma jelenésem van egy iskolában. - Kinyitom a szekrényemet és kiakasztok egy szilvakék pántos egyberuhát. Magam elé fogom a tükör előtt. -Helena ezt szeretném felvenni. - A két szobalány munkához lát. Amelia segít megcsinálni a hajam és a sminkem aztán felöltöztetnek és végül rám adják a tiarámat. Utolsóként felveszem a szokásos magassarkúmat és ott vagyok, hogy lassan indulhatok is. Elhaladok az ebédlő mellett ahol szokás szerint nyitva van az ajtó és beköszönök. Az egész család bent reggelizik és engem is invitálnak. Kyle feláll az asztaltól és kijön hozzám. 

-Hova mész így kiöltözve? - Kérdezi miközben megcsókol. 

-Az elmúlt hét alatt rengeteg iskolából kerestek meg és be vagyok egész hétre táblázva. Ma a tartományi iskolába megyek, de eddig csak legalább hét helyen van jelenésem. - Mesélem neki. 

-Ez nagyon klassz. Úgy tűnik akkor csak nekem jutott az irodai munka apával. - Fintorog. Elnevetem magam. 

-Nem én vagyok a trónörökös hanem te. Most pedig mennem kell. Nem szeretném kihagyni a reggelit, de muszáj leszek, mert sürgős dolgom van. 

-Képzelem mennyire örülsz, hogy nem kell reggelizned. Ma is rosszul voltál reggel? - Vált témát. 

-A szobalányaim találtak meg. Tudnak róla és marasztalni akartak, de nem engedtem. 

-Őszintén szólva jobban örülnék ha maradnál, de tudom, hogy nem foglak maradásra bírni. - Jót mosolygok a hercegen. -Vigyázz magadra és tényleg ha bármi van szólj. - Kapok egy utolsó csókot mielőtt elindulok ki az ajtón a kocsihoz. 

-Kiara hova megy? - Kérdezi Dorinda királyné még a hátam mögött. 

-Csupán végzi a teendőit amik a rangjával járnak. - Szólal meg Kyle. Ezután már semmit sem hallok, mert beszállok az autóba és elhagyjuk a palota területét. Az út alatt magamat próbálom nyugtatni, hogy minden rendben lesz. Bárhol lehetnek fotósok akik arra várnak, hogy hibázzak, de én nem fogok. Az utcákon gyerekek sietnek az iskolába pont úgy ahogy régen én is tettem. 

-Merre lesz az út? - Kérdezi a sofőr mikor megáll a zebránál. 

-A Melodesi Állami Iskolába. - Elindulunk. Nemsokára megérkezek az iskolához. Egy hatalmas épület az egész. Elindulok befelé. Az ajtóban rögtön a portás fogad. 

-Meg tudná mondani hol találom Edlyn Prescott igazgatónőt? 

-Fel a harmadikra és ott jobbra. 

-Köszönöm. - Felmegyek a lépcsőn egyenesen oda ahova mondták és amikor megtalálom az ajtót bekopogok. 

-Igen? - Benyitok az ajtón. Mikor meglátja, hogy ki vagyok azonnal meghajol. -Á jó napot kívánok Felség. Igazán örülök, hogy meg tudott minket látogatni. 

-Ismer. Ez a dolgom szóval ezt csinálom. - Válaszolom neki. -Pontosan mi lesz a mai program. Gondolom vagyis inkább remélem, hogy nem csak itt fogunk üldögélni. 

Hercegnét kerestetikWhere stories live. Discover now