14.fejezet

1K 52 5
                                    

Kisétálunk a szobámból végig a hosszú folyosón le egészen a földszintig ahol egy őr nyit ajtót. Most először járok a kertben és valami csodálatos. Jó érzés a napon lenni. A szél belekap a hajamba és tovarepíti. 

-Mi vezérelte arra, hogy hazaküldje a négy lányt? 

-Egyszerűen követtem apám tanácsait és úgy döntöttem, hogy az első benyomást követem. A négy lány nem keltett bennem semmilyen szikrát. - Kinyújtja felém a karját én pedig elfogadom. -Egyszerűen úgy láttam a legjobbnak, hogy az elején rögtön túl leszek az alap körökön és így kiszűröm a 17 lányból, hogy ki az aki egyáltalán nem váltott ki belőlem semmilyen érzést. Csupán közömbösek voltak így jobbnak láttam ha nem hitegetem őket. 

-Ezt igazán jól tette. Mármint, hogy nem ámította a lányokat hamis ígéretekkel. 

-Nem állt szándékomban. És különben sem vagyok olyan. Jobb előbb túlesni a dolgokon. 

-Ez így a helyes. - Felelem. Közben elmegyünk a virágoskertek mellett és a szökőkútnál kötünk ki. -Nagyon szép kertjük van. 

-Édesanyám érdeme. Amikor csak teheti kertészkedik. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egészet ő műveli, de például tavasszal mindig ő ülteti a virágokat. A gyümölcsfákról pedig egyszerűen imád szüretelni. Ha kedvet kap hozzá van, hogy csak ledobja a cipőt és ruhában mászik fára. Minden fa alatt van egy létra vödörrel, hogy ha anyám megkívánja a famászást akkor csak fel kelljen mennie. De ne beszéljünk anyámról. Meséljen maga. Mi a hobbija? 

-Nem igazán nevezném hobbinak inkább hivatásnak amennyiben nem én nyerek. Fotográfiát és képzőművészetet tanulok. Amikor csak tehetem fotózok. Ha pedig épp nem fotózok akkor csak rajzolok vagy gyönyörködök a csillagokban. Az álmom az, hogy profi fotós legyek. Most is egy portfólión dolgozok, de még nagyon kezdetleges az egész. 

-Ezt miért mondja? 

-Azért, mert nem volt időm fotózni mióta kiderült, hogy részt veszek a versenyen. Az idő pedig szorít. A tanárommal már közöltük az esetleges távoktatást amennyiben ez lehetséges, de ha még anyagom sincs akkor esélytelen. 

-És esetleg nem lenne kedve itt a palotában fotózni? Amennyiben a tanárán kívül senki sem látja a fotókat úgy megoldható lenne. 

-Leginkább természetképeket fotózok. Ha van lehetőségem akkor divatbemutatókon vagy rendezvényeken fényképezek. Nem igazán szeretem a beállított képeket, mert azok merevek. Az életképek ezzel szemben egy pillanatot ragadnak ki. És magával mi a helyzet? Mit szeret csinálni szabadidejében? - Dobom fel a labdát. 

-Térképek. Imádok utazni és felfedezni az országokat. Szívesen ülök kint a kertben néhány atlasz és térkép társaságában miközben anyám kint tevékenykedik a kertben és tervezem a következő utamat. Viszont magával ellentétben én csak képeslapokon emlékszem vissza az útjaimra, nem tudok fényképezni. - Kapva kapok az alkalmon. 

-Nekem itt van a fényképezőgépem ha gondolja szívesen kölcsönadom. - A herceg feláll és felém nyújtja a kezét. Elfogadom. 

-Nem akarom tönkretenni. Majd egyszer megtanítja használni. Ha pedig nem akkor nem. - Elindulunk a gyümölcsöskert irányába. Itt már nem süt a nap. Teljes az árnyék. Kyle-nak igaza van. Minden fánál egy létra áll. A fákat virágok borítják. Csodálatosan szépek. -Esetleg tegeződhetnénk? - Zavar meg a herceg. Óvatosan a fülem mögé tűrök egy hajtincset és elmosolyodok. 

-Nyugodtan. Ha gondolja. - Szándékosan magázva mondom. 

-Kérlek ne magázz. Most beszéltük meg, hogy nem lesz ilyen. - Elmosolyodok. 

-Jó rendben nem magázlak, de akkor, hogy szólítsalak? 

-Hívj egyszerűen Kyle-nak. Az megfelel. Kiara. - Nyomja meg az utolsó szót, vagyis a nevemet. Szórakozottan kitöltöm rá a nyelvem és visszavágok. 

-Nagyon vicces. Kyle. - Elneveti magát. 

-Ugye tudod, hogy ez harmat gyenge volt? 

-Nem kell rögtön szívatni. - Vágom be a hisztit. Kyle ezt észreveszi és azonnal elkomolyodik. 

-Sajnálom bocsi. - Elkuncogom magam. 

-Én csak vicceltem. Nem sértődtem meg vagy ilyesmi. - Kifújja a levegőt és ismét a karját nyújtja. Belekarolok. Elindulunk a hátsó pavilonok felé. Az út egyenetlen így többször is érzem, hogy kibillen a lábam az 5 centis magassarkúban, de szerencsére sikerül nem elesnem. Tartom magam ahhoz, hogy egy királynő soha nem mutatja mennyire nehéz viselet neki a körömcipő. 

-Néha olyan a viselkedésed mintha te is ide születtél volna. - Jegyzi meg útközben. A pavilonban a többi kiválasztott ül és teázik mikor megérkezünk. Mind a 12-en kérdőn fordulnak felénk, gyorsan kirántom a kezem Kyle kezéből és zavartan a fülem mögé tűrök egy hajtincset. 

-Hölgyeim remélem készen állnak az esti híradóra. Kíváncsian várom, hogy ki mivel rukkol elő. Oh és Lady Rachel szeretnék találkozni önnel este a híradó után. És most további szép délutánt. - Ezzel sarkon fordul én pedig ott maradok a többi lány kérdő tekintetének súlya alatt. Feszengve sétálok oda Ashley-hez és ülök le a székre. Ashley azonnal lecsap. 

-Mesélj csak mi történt az előbb, hogy együtt érkeztek  a herceggel.? Azt már mi is összeraktuk a többiekkel, hogy valószínűleg nincs kedved velünk lógni, de az nem jutott eszünkbe, hogy esetleg a herceggel vagy. 

-Pedig így történt. Ebéd után felmentem a szobámba és egy fél óra múlva jött a herceg, hogy sétálni hívjon amit még reggel kérdezett meg. Egészen addig ameddig el nem értünk ide minden szuper volt. Még arra is megkért, hogy tegeződjünk. - Mondom el a teljes történetet. 

-Hát kislány nagyon gratulálok. Nem semmi tempót diktálsz. Viszont az ahogy lepattintott nem volt valami kellemes. Ráadásul még Rachelt is randira hívja pont ma és pont este. Ez nagyon övön aluli veled szemben. - Fejti ki a véleményét Ashley. Bianca csatlakozik hozzánk Elisabeth-tel. 

-Kiara mi volt ez az előbb? - Faggat Bianca. 

-Sétálni voltam a herceggel délután. - Felelem szűkszavúan. 

-Ú ez nagyon klassz. Akkor te vagy az első akivel randizott és ma este Rachel-lel. Kíváncsi vagyok a többiek mikor következnek. - Gondolkodik hangosan. 

-Reggel mikor a beszélgetés volt azt mondta nekem, hogy sok lánnyal fog találkozni az elkövetkezendő napokban, hogy jobban megismerje őket. Szóval szerintem hamarosan ti is sorra kerültök. 

-Remélem így lesz. - Feleli Bianca. -Már nagyon szeretnék találkozni vele. - Kedvesen rámosolygok. 

-Hidd el előbb utóbb te is sorra kerülsz. De most mi lenne ha felmennék mind a négyen hozzám és elkezdenénk készülődni az esti híradóra? - Vetem fel a programot. Mindenki beleegyezik még Elisabeth is pedig ő aztán tényleg nagyon zárkózott. Csoportba verődve indulunk vissza a palota felé. Jó kis zárása lesz ennek a napnak. 

Hercegnét kerestetikWhere stories live. Discover now