45.fejezet

691 31 0
                                    

Ma vitorlázni mentünk Kyle-lal ami egyszerűen csodálatos volt, de mindent szép sorjában. 

Reggel megint arra ébredtem, hogy rosszul érzem magam és ezért ismét a mosdó felett indítottam a napot. Nem különösen zavar kezdem megszokni. Mikor végzek a fürdőben visszamegyek a szobánkba és felöltözök. Kyle még alszik mikor elhagyom a szobát. Ismét az udvarra megyek. Már felkelt a nap és fúj a szél. A víz felszíne hullámzik. Zsebre dugom a kezem. Sóhajtok egyet. Megpillantom a nyugágyakat a medence szélén és leülök. Lehunyom a szemem és csak gondolkozok. Gondolkozok azon, hogy mi lett volna ha nem történik semmi kettőnk között. Akkor lehet nem lenne ez a helyzet. Utálom ha nem tudok valamit. És most nem tudok semmit. Csak a bizonytalanság van és ez kikészít. Egy lány heveredik le a mellettem lévő nyugágyra. Látszólag helyinek tűnik. Nem foglalkozok vele és újra a nap felé fordítom a tekintetem. Végül ő szólít meg. 

-Hogy tetszik a sziget? - Kérdezi és ő is a nap felé fordul. 

-Eddig nagyon tetszik és imádom. - Válaszolom neki. -Úgy érzem nem akarok hazamenni hanem helyette örökre itt maradni. 

-Ez nem meglepő. Hawaii szinte minden turista fejét elcsavarja. Ez persze tök jó, mert egy lélegzetelállító helyről van szó. - Az biztos. Még csak ez a negyedik napunk a szigeteken, de én már az első pillanattól kezdve imádom az egészet. Van egy varázslata ami magával ragadott és nem akarok szabadulni tőle. 

-Sikerült engem is magával ragadnia ennek a varázsnak. Mindent imádok. Hogy kimehetek a tengerpartra. Hogy végre ki tudok próbálni olyan dolgokat amikben lehet soha nem lett volna részem. - Mondom a lánynak miközben a hasamra teszem a kezem. Nem tudatos mozdulatról van szó inkább mint ami automatikusan jött. Egy aprót sóhajtok és sajnos ezt a lány is kiszúrja. 

-Minden rendben? Jól vagy? - Kérdezi és felül. Követem a példáját és én is felülök. 

-Lehet terhes vagyok. - Mondom ki. A lány szemöldöke felszalad egészen a hajáig. 

-És ez még nem biztos? Mármint ha ez igaz az tök jó, de miért gondolod, hogy nem biztos.? 

-Mert három napja reggelente gyomorgörcsre és hányingerre ébredek. Aztán egész reggel nincs étvágyam, de utána minden klassz és este sikerül annyit ennem, hogy azzal bepótolom az egész napot. 

-Ez tényleg elég gyanús. Voltál már orvosnál? - Megvonom a vállam. 

-Igen és nem tudott semmi konkrétat mondani. 

-Akkor mindenesetre ha igaz akkor gratulálok és amúgy} Beth vagyok. - Nyújtja felém a kezét. Elfogadom és megrázom azt. 

-Kiara. - Nagyon örülök, hogy sikerült végre valakivel beszélgetnem erről az egészről ami most bennem van. 

-Nem akarsz bejönni reggelizni? - Elmosolyodok és csak biccentek. Jókedvűen sétálunk be az étterembe ahol még szinte senki sincs. Helyet foglalunk és rendelünk. Én csupán egy szendvicset kérek míg Beth telepakoltatja a tányérját amin jót mosolygok. Időközben megérkezik Beth barátja és Kyle is. 

-Ő a barátod? - Suttogja nekem a lány és a férjem felé biccent. 

-Nem. Ő a férjem. - Suttogom vissza mire szó szerint leesik az állam. 

-Ne már, hogy házas vagy ráadásul gyereket vársz. Te oszt nagyon szerencsés vagy. - Megérkezik a két fiú és amíg Kyle az én derekamat addig a srác Beth derekát szorítja meg. 

-Olvastam az üzenetedet és látom már van étvágyad. Ennek nagyon örülök. - Helyet foglalnak az asztalnál és ők is enni kezdenek. Ezután közösen távozunk az étteremből. Az előcsarnokban végül addig beszélgetünk, hogy Beth és Oliver is velünk jönnek a programra. Egészen a kikötőig utazunk ahol aztán mindannyian felszállunk a hajóra és ezzel kezdetét is veszi a mai program. A hajókorláthoz sétálok és kibámulok a nyílt óceánra. A két fiú nagyon egymásra talált. Beth lép mellém. 

-Minden rendben? - Kérdezi és rátámaszkodik a korlátra. 

-Azt hiszem igen. Csupán azt nem tudom ezek után mi lesz otthon. Nem szabadna ennek az egésznek pont most történnie. Nekem nincs időm erre koncentrálni. - Felelem neki csendesen. 

-Teljesen megértelek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy mivel még nem biztos próbáld meg kiélvezni az itt eltöltött időt és pozitívan állni a dolgokhoz. Ráérsz otthon rágódni ezen, de akkor meg már nem kell, mert simán megállapítható lesz majd. És ha terhes vagy? Akkor az vagy. Ha pedig nem akkor nem. Élvezd a szigetet és azt, hogy itt vagyunk. - Megfogadom a tanácsát. A délután hátralevő részében sokat nevetek és még élvezem is az egészet. Beth humora irtó ragadós olyannyira, hogy a végén már az oldalamat fogom annyit nevetek. A nap ragyogóan süt és felmelegíti az arcomat. Nem is kívánhatnék jobb délutánt. Viszont a tegnapi szörfözés még mindig nem pipálta le a vitorlázást. És ha véletlenül elkalandozik a gondolatom Beth akkor is kirángat az elmém végtelen rengetegéből. Hálás vagyok neki ezért. Nem nagyon van időm az esetlegesen hasamban növekvő jövevénnyel foglalkozni. Újra kisétálok a korláthoz és most is kitekintek a vízre, de ezúttal nem szomorú vagy esetleg gondterhelt a hangulatom hanem sokkal inkább boldog és örömteli, mert most először érzem, hogy bármi is történik velem az semmiféleképpen nem valami rossz sokkal inkább valami fantasztikus és varázslatos dolog kezdete. És most először érzem, hogy talán már egy picit én is akarom. 

-Min mosolyogsz? - Kérdezi Beth. 

-Csak azon, hogy a nővérem is most vár gyermeket és ha én is most akkor szinte egyszerre hozzuk majd világra a kicsiket. - Vezetem le a gondolataimat a lánynak. 

-Ez nagyon klassz. Legalább biztos nem lesz nagy korkülönbség a gyerekek között. 

-Előtte derüljön ki, hogy valós-e ez az egész. 

-Hidd el, hogy valóságos. Ennél jobb dolog nem is történhetne az emberrel és ha te érzed, hogy ez történik most veled akkor az úgy is van, mert ahogy mondani szokták egy anya megérzi ha valami történik a gyermekével kapcsolatban. - El akarom hinni, hogy ez valóságos és én tényleg anya leszek. Mosolyogva megyünk vissza a két fiúhoz akik épp a hajó legvégén készülnek vízbe vetni magukat. Megfogom Kyle kezét míg Beth Oliver után nyúl. 

-Nem igazán okos ötlet most ez. - Suttogom Kyle-nak és visszasétálunk. Szerencsére a kirándulás hátralevő részében már nem történik semmi ilyesmi így nyugodtan indulhatunk vissza a kikötőbe. A vitorlázás után közösen indulunk meg a hotelbe és csupán csak ott válunk szét. Nagyon jó napot zártunk és irtó jól éreztem magam. Ugyanakkor az idő egyre fogy és hamarosan vissza kell utaznunk az országunkba. 

Hercegnét kerestetikWhere stories live. Discover now