𝗛𝗮𝗶𝗸𝘆𝘂𝘂!! 𝗙𝗶𝗰𝗶𝘁𝗼𝗻𝘀

Doktor Úr

Oké gyerekek, remélem mindenki felkészült egy perverz Kuroora, és egy szexi orvosi köpenyes Tsukkira
Na meg az orvostudomány rejtelmeire xd

Nem ám, csak nagyjából írtam le valamit, annyira nem akartam belemászni, úgy hogy pls ne verjetek meg, ha nem jó xd

Na, nem dumálok, mindenkinek jó szórakozást a KuroTsukkimhoz!^^

~~~~~~~~~~~~~

A kórházban ugyan úgy kezdőtött a napja Tsukishimának, mint általában.

Idegesítő emberek. Idegesítő emberek mindenhol.

Miután a nap nagyrészét sikeresen túlélte, már azt hitte nem lehet rosszabb, de ez nem így volt. Éppen a már ki tudja hányadik kávéját iszogatta a recepciós pultnál, miközben az egyik betege leleteit böngészte, mikor is egy mentő érkezett meg, ami egy férfit hozott be.

- Súlyos autóbalesete volt, 3 bordatörés, részleges sing csont törést és egy 3 centis nyíltseb a nyakán és számtalan kisebb vágás. Frontálisan ütközött egy másik autóval, csoda, hogy túlélte... - ecsetelte a mentős, miközben Tsukishima ellenőrizte a pulzusát, ami elég alacsony volt. Valamint, hiába lélegzett, a bal tüdeje is kezdett összeomlani.

- Készítsék elő a kettes műtőt és szóljon Tadashinak - szólt oda a pultban álló nőnek, aki egyből meg is ragadta a telefont.

Egy gyors átöltözés és sterilizálás után Tsukishima is beléphetett a műtőbe, ahol addigra már bent feküdt a férfi, és körülötte néhány ápoló tevékenykedett.

- Bocs, hogy késtem, mi történt? - lépett be nem sokkal utána Yams is a műtőbe, pont mikor neki akart állni a dolgoknak.

- Autóbaleset, frontális karambol. Azonnal bemetszésre lesz szüksége a bal oldali második borda alatt, különben összeomlik a tüdeje. És legközelebb ne késs - nézett utoljára a szeplősre, mielőtt felvágta volna a beteg mellkasát.

- Bocs Tsukki - mondta Yams, miközben előkészítette a szelepet. Tsukki megcsinálta a bemetszést, majd a szelepet belehelyezve stabilizálta a sebesült légzését. Viszont még valami nem volt rendben, így csak agyalva bámulta a műszereket, folymatosan ellenőrízve a vérnyomását a férfinak.

- Mi az Tsukki? - kérdezte a szeplős, mivel látta barátján, hogy valami nem oké.

- Nem is tudom... A vérnyomása folyamatosan esik. Kérek egy szív ultrahangot - fordult hátra az egyik emberhez, aki azonnal intézkedett is. Nem sokkal ezután az egyik monitoron már látszódott is a szíve, s ahogy áramlik keresztül rajta a vér.

- Ebben nincs semmi különös, miért... - kérdezte Yams, miközben a szőke továbbra is a gépeket bámulta szótlanul.

- Egy üvegszilánk. Egy üvegszilánk bejutott a vérkörbe, és eltömítette az egyik eret - jött rá a megoldásra Tsukki, majd azonnal cselekedve kihalászta a vérkörből az oda nem illő darabkát.

Miután a műtőben végeztek, és az egyéb sérüléseit is ellátták a férfinak, elhelyezték az egyik kórterembe, hogy tudjon pihenni, míg felébred. Tsukishima eközben megszerezte az aktáját, és a férfi szobájában leülve olvasgatta azt. A beteget Kuroo Tetsuronak hívták, és 28 éves volt, pont három évvel idősebb, mint az orvos. Mint kiderült, a baleseti osztály rendszeres látogatója volt, mivel versenyszerűen motorozott, és úgy látszik nem volt erőssége az elővigyázatosság. Miután mindezekről tudomást szerzett Tsukki, tekintetét a békésen szunyókáló Kuroora emelte, s jobban szemügyre vette. Lerítt róla, hogy nem áll messze tőle a veszély, viszont azt is simán kinézte belőle, hogy egy perverz nőcsábász, aki buliról bulira kocsikázik.

- Munkaköri leríás, hogy bámulj alvó betegeket, vagy csak hobbi? - kérdezte hirtelen a fekete hajú, s Tsukki csak ekkor eszmélt rá, hogy kissé elbambult.

- Nem számítottam rá, hogy ilyen hamar felébred... - forgatta meg a szemeit, miközben odasétált a beteg ágya mellé.

- Ja, szóval azt hitted bámulhatod még ezt a csodát egy darabig titokban - mondta Kuroo vigyorogva.

- Ha valami, akkor az a csoda, hogy ilyen szinten megúszott egy frontális autóbalesetet... - mondta Tsukishima szemrehányóan, miközben felírta a papírjára, hogy a beteg a körülményekhez képest sokkal jobban érzi magát.

- Miért, mi történt? Ja, és légyszi tegeződjünk, majd az ágyban magázhatsz... - mondta Kuroo, miközben feljebb tornászta magát az ágyon. Tsukishima egy pillanatra alig akart hinni a fülének, de végül elengedte a másik beszólását.

- Frontális karbol egy nyílegyenes útszakaszon, tiszta időben. Még is hogy sikerült ezt összehoznia? - kérte számon Tsukishima, miközben a papírjára írt.

- Hosszú történet - felelte komolyan Kuroo, s közben félrenézett. Tsukishimának egyből feltűnt a hirtelen hangulatváltozása, úgy hogy tovább faggatta.

- Csak nem elhagyott életed szerelme? - kérdezte egy gúnyos mosollyal.

- Nagyon szellemes, de nem talált. Elvesztettem egy fontos futamot és kicsit kibuktam... - vallotta be őszíntén Kuroo, amivel sikerült meglepnie az orvost.

- Gratulálok. Egyenlőre még pár hétig biztosan bent tartjuk, aztán haza mehet, de motorozni pár hónapig biztosan nem fog. - mondta neki végezetül a szőke, majd hátatfordítva kiment a szobából.

- Khm - köhintett Kuroo, mire Tsukishima kelletlenül, de hátra fordult. - Mi a neved? - kérdezte meg Kuroo egy perverz mosollyal.

- Azt hiszem látásvizsgálatra is kapni fog egy beutalót - forgatta meg a szemeit, majd felmutatta neki a kártyáját, ami mindvégig ott lógott a köpenyén, és nagybetűkkel rajta volt a neve.

- Tudod nehéz a részletekre figyelni ilyen megigéző szemek mellett... - mentette magát Kuroo egy bókkal, amire Tsukki inkább már nem is reagált, csak lelépett.

Kuroot valóban bent tartották még pár hétig, s ez idő alatt talán akaratlanul is több figyelmet kapott Tsukishimától. A két férfi kezdett összemelegedni, márha az annak számít, hogy Kuroo folyton perverz beszólásokat tett, Tsukishima pedig epés megjegyzéseket. Viszont eljött a nap, mikor is Kuroo már hazafelé készülődött, így Tsukkinak búcsút kellett vennie tőle. Őszíntén szólva nem nagyon tudta elképzelni, hogy miután a fiú elment, mivel fogja szórakoztatni magát unalmas napjain, így mielőtt az utolsó látogatására bement volna hozzá, az ajtaja előtt vett egy nagy levegőt, s csak az után nyitott be.

- Látom még mindig túl jól áll a köpeny - üdvözölte Kuroo, akinek a sporttáskája már az ágyán hevert, s utcai ruhában pakolászott.

- Látom már túl jól érzed magad - válaszolt Tsukishima kelletlenül, miközben letette a mappáját az asztalra. - Vedd le a pólód

- Na, már is a közepébe csapunk? Mondjuk nekem így is jó... - vigyorgott perverzül Kuroo, viszont engedelmesen megszabadította magát a ruhadarabtól. Tsukishima leellenőrizte a kötéseket, megnyomkodta pár helyen az oldalát, hogy minden rendben van-e, majd a gyors vizsgálat után pontosan Kuroo előtt állt meg. Habár a szőke is bőven égimeszelő szinten volt, Kuroo még is kicsit magasabb volt nála, ami miatt sokkal kellemetlenebb volt, ahogy perverzül vigyorgott le rá. Mondjuk ehhez az sem segített hozzá, hogy Tsukki elfelejtette levenni róla a kezeit, így azok a másik derekán pihentek. Kuroo kihasználta Tsukishima bambulását, és vigyorogva közeledni kezdett hozzá.

- Még egy centi, és urulógiai vizsgálatot is kapsz... - motyogta idegesen Tsukki, mivel rá kellett döbbenie, hogy a másik vonzóbb, mint gondolta.

- Rendben, de csak ha te csinálod... - mondta Kuroo, majd nem húzta tovább az időt, s lecsapott a másik ajkaira.

Nos, a vizsgálat kicsit tovább elhúzódott, mint az tervben volt, és talán kicsit alaposabb is volt, mint kellett volna lennie....