𝗛𝗮𝗶𝗸𝘆𝘂𝘂!! 𝗙𝗶𝗰𝗶𝘁𝗼𝗻𝘀

Gyerekes vagy

Heyheyhey, újabb Oikawa x reader, na mit szóltok?:D
Btw, ez egy hatalmas hülyeség lesz, úgy hogy aki nem bírja, az ne olvassa el;)

Tessék 7Honey0Senpai7, itt van a Thomasos sztorid😂😂😂

A helyesírásért gomen, még mindig kaki vagyok lel:)

További jó olvasgatást!

~~~~~~~~~~~~

Kora este fáradtan nyitottál be Oikawa bejárati ajtaján, és örültél, hogy végre vége a napnak.

- Tooru! Megjöttem! - kiáltottad el magad, miközben levetted a cipőd. Oikawával már majd nem egy éve együtt voltatok, így szinte minden estét együtt töltöttetek, amit csak tudtatok.

- Szia [Név]-chan! - kiáltott ki Oikawa, valószínűleg a szobájából.

- Mit csinálsz? - kérdezted meg szintén kiabálva, mivel túl egyszerű lett volna csak szimplán odamenni, és megkérdezni.

- Mesét nézek - érkezett az egyszerű válasz, miközben kinyitottad a hűtőt, hogy valami kaját keress. Tooru válaszát hallva azonban megállt a kezed a mozdulatban.

- Hogy mit csinálsz? - indultál el lassan a szobája felé értetlenkedve.

- Mesét nézek - ismételte meg magát Oikawa, majd ahogy benéztél a nyitott ajtón, saját szemeddel is meggyőződhettél róla: Oikawa ott ült a tévé előtt űrlényes pizsamában, és éppen a 'Thomas a gőzmozdony' című mesét nézte.

- Tooru, nem vagy te ehhez egy kicsit túl idős? - fordítottad el oldalra a fejedet, miközben furcsállva néztél barátodra.

- Pssszt, most jön a legjobb rész - pisszegett le Oikawa, neked pedig szó szerint tátva maradt a szád.

- Figyelj, attól, hogy ritka gyerekes vagy, még nem kell úgy viselkedned, mint egy gyerek - sétáltál oda mellé, de ő csak ragyogó szemekkel bámulta a tévé képernyőt, amin éppen véget ért a mese, és kezdődött a vége dal. - Tooru, halla... - lengetted meg a kezedet a szeme előtt, de mielőtt be tudtad volna fejezni a mondatot, Tooru hangos éneklésbe kezdett.

- ÍME ITT A NAGY CSAPAT, NYOLCAN ÖSSZE TARTANAK... - a majdnem egy éves kapcsolatotok során Oikawa csinált már fura dolgokat, de most komolyan elkezdtél aggódni miatta.

- Tooru, szeri.... - próbálkoztál újra, átkiabálva a kornyikálását

- ...PIROS BARNA ZÖLD ÉS KÉK, A HASZNOS MOZDONY LEGÉNYSÉG - miközben Oikawa vidáman énekelte a dalt, te csak álltál ott lefagyva, és azon gondolkoztál, hogy hol rontottad el az életed.

Mivel átkiabálni nem tudtad a fiút, így durvább eszközökhöz folyamodtál, és kikapcsoltad a tévét, de Oikawát ez nem hatotta meg, és rendíthetetlenül énekelt tovább.

- Figyelj Tooru, ha most nem hagyo... - kezdtél volna fenyegetőzni, de újra beléd folytotta a szót:

- ...THOMAS; KICSIT SZERTELEN, JAMES; HIÚ ÉS SZEMTELEN... - hatalmas, tágra nyílt barna szemeivel tartotta veled a szemkontaktust, így kezdett kissé frusztráló lenni a helyzet.

- Na jó, én ezt feladom! - tetted fel megadóan a kezed, és a saját hangodat is alig hallottad az övétől.

- ...EMILY MINDENT MEGTANUL, HENRY PÖFÖG, EDWARD FÚJ... - állt fel Oikawa, hogy szemmagasságba kerüljön veled.

- Oké, én léptem, szólj ha befejezted! - indultál meg az ajtó felé, amin sikeresen ki is mentél, csak hogy Oikawa követett téged.

- .... ÍME ITT A NAGY CSAPAT, NYOLCAN ÖSSZE TARTANAK, PIROS, BARNA, ZÖLD ÉS KÉK, A HASZNOS MOZDONY LEGÉNYSÉG... - kezdett bele újra a refrénbe, és mint aki egy fesztiválon van, elkezdett csápolni.

Te csak a fejedet fogva mentél ki a konyhába, és mikor már harmadszorra kerülted meg a pultot, ez a félkegyelmű meg még mindig nem hagyta abba, végleg eleged lett belőle, és megtorpantál.

- ... THOMAS ÉS BARÁTAI... - énekelte Oikawa, mikor is egy hirtelen mozdulattal magadhoz húztad, és ajkaidat az övére tapasztottad, így sikeresen elhallgattatva. Pár percig még így álltatok, majd lassan eltávolodtál tőle, és elégedett mosolyra húztad a szádat.

- ...hívnak játszani... - fejezte be Oikawa a dalt végül halkan, és egy kaján mosoly kíséretében újra magához húzott.

~~~~~~

Lel, ez de nagy hülyeség lett:D