𝗛𝗮𝗶𝗸𝘆𝘂𝘂!! 𝗙𝗶𝗰𝗶𝘁𝗼𝗻𝘀

23. Tsukishima

Nézzétek el, naaaaagyon perverz rész lett, deeeee elkapott a fangörcs:'D
Nyugi, semmi 18+os nem lesz, az utalásokba pedig szerintem senki sem fog belehalni;)

Amúgy..... én nem tudom, hogy pozitívan vagy negatívan lepődtem meg azon, hogy Tsukki a harmadik helyen van a favok között, mindenesetre nagyon meglepett:D

~~~~~~~~~~~~~~~~~

Este felé már tülkön ülve vártad a barátodat, hogy végre megérkezzen. Ez volt az első karácsonyotok, amit csak kettesben töltöttetek, így már nagyon izgatott voltál. Csináltál egy jó nagy adag brownit, és még több mézes kalácsot. Miközben az utolsó simításokat végezted a tálaláson, hirtelen megcsörrent az ajtó csengő, mire egyből megindultál a bejárathoz. Mosolyogva tártad ki az ajtót, ami mögött életed szerelme várt rád.

- Boldog karácsonyt! - tárta ki Kei a kezeit, mire te egyből előre léptél, s egy szoros ölelés közben megcsókoltad.

- Neked is - mosolyogtál aztán rá, majd beinvitáltad a házba. Tsukki rutinosan akasztotta fel a kabátját a fogasra, majd vette le a cipőjét, hisz nem először járt már nálad.

- Minek sütöttél ennyi sütit? - kérdezte  csodálkozva, mikor meglátta a pulton sorakozó tányérokat.

- Valamivel el kell ütni az időt - kacsintottál rá, majd oda léptél a pulthoz. - De ha megkóstolod, rá fogsz jönni, hogy ez kevés lesz - haraptál bele egy mézeskalács figurába.

- Biztos ilyen fiatalon akarok meghalni? - lépett oda ő is, mire elnevetted magad.

- Fogd be és egyél - utasítottad nevetve. Kei minden mindegy alapon beleharapott egy mézeskalács figurába, majd hosszasan ízlelgette azt.

- Hm, nem is rossz. De nem fognak letartóztatni, hogy lefejeztem egy embert? - mutatta feléd a fej nélküli mézeskalács emberkét.

- Csak nem - forgattad meg a szemeidet nevetve.

Egy darabig még elviccelődtetek a sütijeiden, majd mikor legalább a felét felfaltátok, kitaláltad, hogy csináljatok valamit.

- Na, szerintem nézzünk valami filmet, mert én már tele vagyok - dőltél hátra jóllakottan a konyhapulthoz.

- Vagy csinálhatnánk valami mást is... - lépett eléd Kei mosolyogva, miközben a füledmögé tűrte az egyik tincsed.

- Egyből a közepébe akarsz vágni, mi? - kérdezted mosolyogva, majd hagytad, hogy megcsókoljon. Kezeidet a nyaka köré fontad, miközben ő átkarolta a derekad.

- A télapó nem hoz ajándékot a rossz fiúknak - suttogtad neki mosolyogva, mikor a keze kissé lejjebb csúszott a derekadról.

- Talán túlélem - mosolyodott el ő is, majd még közelebb húzva folytatódott köztetek a csókcsata.

Nem tudni mennyi idő telt el, de szép lassan bevergődtetek a hálószobába, ahol végül sikerült kiegyeznetek, hogy először filmet néztek.

- Akkor mit nézzünk? Nyálas romantikus, nyálas karácsonyi, nyálas szomorú, unalmas vígjáték... - kezdted sorolni a filmeket, amiket bedobott az oldal a laptopodon, miközben Tsukki ölében kerestél valami jó filmet.

- Horror? - bökött rá Kei az egyik pár hónapja megjelent horror filmre.

- Horror? Karácsonykor? - vontad fel a fél szemöldököd, de láttad Tsukkin, hogy teljesen komolyan gondolja. - Hozom a popcornt - nyomtad a kezébe a laptopod, majd kimentél, hogy pattogtass egy adagot.

Mikor vissza értél, Kei már talált is egy jó minőségű feltöltést, így bebújtál mellé a takaró alá, s kezdődhetett is a mozizás.

A film igazából rettentő gagyi volt, hiába írta mindenki azt, hogy milyen ijesztő. Bizonyos részeknél nem hogy megijedtetek, inkább kitört belőletek a nevetés. Nos igen, ti vagytok csak ilyen elvetemültek, hogy nevetni tudtok egy horror filmen.

Mielőtt azonban véget ért volna, te sikeresen bealudtál. Tsukki kikapcsolta a laptopot, majd a kukoricás tállal együtt óvatosan lerakta azt a földre.

- Most komolyan ruhástul akarsz aludni? - suttogta neked, de te nem reagáltál semmit.

- Ne akard, hogy én vegyem le rólad - mosolyodott el perverzül, majd kezével megkereste a derekadat, s óvatosan besimított a pólód alá.

- Nagyon vicces vagy... - motyogtad félalomba. Tsukki csak nevetve megcsóválta a fejét, majd elment, hogy lezuhanyozzon.

Mikor visszatért a szobában immáron a pizsamának használt pólódban, s fehérneműben feküdtél az ágyban, s próbáltál elaludni. Kei csak hang nélkül bemászott melléd a takaró alá, viszont mielőtt lett volna ideje kényelmesen elhelyezkedni, amint lefeküdt, te egyből belecsimpaszkodtál, s fejedet a mellkasába fúrtad. Ő csak egyik kezét a feje alá tette, a másikkal pedig a hátadat kezdte simogatni, mint ahogy általában szokta.

Reggel arra ébredtél, hogy konkrétan rajta fekszel, ő pedig téged ölelve szuszog alattad.

- Ébresztő~ - suttogtad, mivel magad sem tudtad, hogy felkeltsd, vagy még gyönyörködj benne egy darabig. Tsukki pár perc múlva lassan kinyitotta a szemét, majd kissé kómásan nézett rád.

- Kényelmes? - kérdezte fáradtan, arra utalva, hogy történetesen rajta fekszel.

- Aha - mosolyogtál rá.

- Hát nekem marhára nem - mosolyodott el ő is, majd egy mozdulattal föléd kerekedett.

- Ha most rám fekszel... - kezdted volna fenyegetni, de a nevetés meggátolt ebben.

- Akkor mi lesz? - vonta fel a szemöldökét még mindig mosolyogva, majd teljes testsúlyát rád helyezve rád feküdt.

- Ke... Kei... szállj már le~ - nevettél, miközben elkezdett apró puszikat lehelni a nyakadra. -Fejezd már be, mert mellrákom lesz... - próbáltad letolni magadról, de ez esélytelennek bizonyult.

- Hol is lesz mellrákod? Csak nem.... - nyúlt volna a kezével a bizonyos testrészed felé, mire te a térdedet megemelve, fenyegetően közel tartottad azt a gyenge pontjához.

- Egy rossz mozdulat... - vigyorogtál rá.

- Szóval így játszunk... - ment bele a "játékba".

Egy fél óra, és egy gyűrött ágyneművel később, végül Tsukki mellkasára döntött fejjel terültetek ki.

- Hivatalosan is boldog karácsonyt Kei - tápászkodtál fel, hogy szembe tudj fordulni vele.

- Neked is [T/N] - mondta majd közelebb húzva magához megcsókolt, aznap reggel ki tudja már hányadszorra.