Boldog karácsonyt!

1.6K 76 3
                                    

Igen, én már novemberben a karácsonyra készülök xddd
Kicsit kaki lett, de azért jó olvasást a Dachi x readeremhez^^

Btw, igen, tudom, hogy sokan kértetek sztorikat, és millió bocsi mindenkinek, de egyszerűen még nem volt időm megírni őket:'D
Az utóbbi időben örültem, ha enni volt időm, de ígérem össze kapom magam!^^

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Karácsony estéjén váratlanul ért a hívás szerelmedtől, de azért nekiálltál készülődni. Daichi rád csörgött, hogy 10 perc múlva ott van a kaputokban, úgy hogy készülj el addigra. Te csak felkaptad a kabátodat, és a csizmádat, majd miután leellenőrizted, hogy egész emberi fejed van, kiléptél az ajtón.

Daichi valóban ott állt a kaputokban, s vigyorogva várt.

- Mi ez a nagy titokzatosság? - sétáltál ki elé elvont szemöldökkel, de közben neked sem lehetett levakarni a mosolyt az arcodról.

- Majd meglátod - vigyorgott rád, miközben magához húzva hosszú csókba vont.

Az üdvözlés után egymásba karolva indultatok meg a hideg estében, s neked egyre jobban kezdte fúrni az oldaladat a kíváncsiság.

- Na jó, most már áruld el hova megyünk - adtad meg magad végül.

- Emlékszel, amikor valamelyik nap mondtad, hogy milyen jó lenne kimenni a karácsonyi vásárba? - tette fel a kérdést, neked pedig még a lélegzeted is elállt. Kiskorod óta imádtad a karácsonyi vásárokat, a színes forgatagot, a levegőt betöltő fahéj és csokoládé illatot, az isteni forrócsokikat és teákat... Egyszóval mindent szerettél, ami ezzel volt kapcsolatos.

- Ezt most nem mondod komolyan... - vigyorogtál tátott szájjal mint egy őrült.

- Pedig nagyon úgy tűnik - nézett rád Daichi, mire az örömtől egyből nyomtál egy gyors puszit a szájára.

Hamar odaértetek a belvárosba, ahol az egész utca piros, zöld és fehér színekben pompázott. Elhaladtatok számtalan kürtös kalács, egyéb sütemények és édesség árusok mellett, amik illatukkal teljesen bevonzották az embert. Aztán ott volt a számtalan forró csoki, tea és egyéb forró ital árusok, amiknél hiába volt nagy sor, azért ti is beálltatok. Miután mindkettőtök kezébe került egy-egy forró csoki, tovább álltatok, s szinte minden ajándék árushoz odarángattad barátodat, hogy nézzétek meg a kis mütyüröket.

Mire végig értetek a nagy tömegen, mindketten kellőképp kifáradtatok, és átfagytatok, ugyan is hiába volt nagy a tömeg, a hőmérséklet így is jóval a nulla alatt volt.

- Ez... ez csodálatos volt - sóhajtottad, mikor már csak ketten sétáltatok a lámpák gyér fényében.

- Örülök, hogy tetszett - nézett rád Daichi, és a szemein láttad, hogy ő is nagyon élvezte. Eközben érezted, hogy valami nedves hullik a fejedre, így felpillantottál, hogy mi lehet az.

- Hó? - kérdezted kinyújtva a tenyeredet, amin landoltak az aprócska fehér pöttyök. A sötét égboltot percek alatt behálózták a lassan lehulló hópelyhek, amik csak szebbé tették az estét. Majd hirtelen megszólalt az éjfélt jelző harang, ami a közeli templomból szólt.

- Hát... - fordult feléd Daichi, miközben kezeivel körbe fogta a derekad. - Boldog karácsonyt [T/N]-chan. - suttogta az ajkaidra a szavakat, s szinte már nem is érezted a rátok hulló hideg pelyheket.

- Neked is boldog karácsonyt - felelted mosolyogva, majd a mesébe illő jelenet zárása képp teljesen megszüntetted az ajkaitok közti távolságot.

𝗛𝗮𝗶𝗸𝘆𝘂𝘂!! 𝗙𝗶𝗰𝗶𝘁𝗼𝗻𝘀 Where stories live. Discover now