Billdip sztorik és yaoi one-shotok

Again

/Hali bogaraim!

Bocsi hogy megint ide az elejére írok. :(   Ez a történet kicsit kesze-kusza lesz mivel ezt pont tegnap este álmodtam. Nem tudom miért de nagyon furcsa volt. Talán a legfurcsább az Bill volt hisz ő volt az akinek a hangját a legjobban tudom elképzelni olyan....nem is tudom de ebből is látszik hogy milyen sok Billdip sztorit olvasok. na de nem is húzom tovább a szót jó olvasást!! /

 Az erdő a saját megszokott fényében játszik. A lemenő nap sugarai lágyan simogatják a fenyőfák ágait. A madarak lágyan ciripelnek. A szél most is lágy szellőt fúj. A lábaim sebesen vágnak át a fák között hogy végre megérkezhessek a titkos helyemre. Egy kis tisztás melyen minden érzésemet ki tudom adni magamból. A legjobb pedig az hogy azon a helyen talán újra láthatom elveszett szerelmemet. Ő maga pedig Bill Cipher. Biztos hogy hallottál róla. Mindenki hallott róla. Nevét senki sem meri ki mondani. A démonok közé tartozik így mindenki fél tőle. Egyedül én velem volt kedves és lágy. Egy olyan oldalát merte nekem megmutatni melyet senki sem láthat mert a félelem erősebb náluk. De aztán...Bill megszegett egy olyan törvényt amely miatt nem jöhet ki a pokolból. Hisz összebarátkozott velem. Sőt...Inkább szerelmesek lettünk. Boldogságunk nem tartott sokáig hisz a démonok ura rájött kis titkunkra ezért büntetésből soha többé nem hagyhatja el az alvilágot. DE...pár percre vissza jön hogy láthassuk egymást. Igaz szokott engem figyelni mert erejét nem vették el...de az nem ugyanaz. Én csak pár percre láthatom akkor is csak egy bizonyos dátumon egy kis időre. 

  Az erdő egyre jobban sötétedik ami azt jelenti hogy Billnek is lassan meg kell érkeznie.  Végre én is megérkeztem a kis tisztásra és leültem a szokásos fának a törzsébe. Azon gondolkozom hogy miért van a kapcsolatunk kudarcba fulladva. Tudom hogy nem éppen jó döntés ha egy ember és egy démon közötti párkapcsolat de a szívemnek nem tudok parancsolni. A szívem azt mondja hogy szeressem és hagyjam a szabályokat...de az eszem azt mondja hogy hagyjam el Billt és akkor nem esik bántódásom. De én a szívemre hallgatok. Könnyeim ismét záporozni kezd ahogy emlékeim előjönnek Billről. Nem tehetek róla csak túl érzékeny vagyok.

-Szia Pinetree.-Hallom meg az oly' ismerős hangot. Bill mint mindig most is csodásan festett attól eltekintve hogy szemei alatt karikák húzódnak. Haja akár a Nap sugarai olyan sárgák. Szeme arany színű melyben mindig elveszek.

-Szia Bill.-Mondom könnyes szemekkel.

-Gyere ide.-Mondja majd leül a tisztás mellé. leülök mellé majd megfognám a kezét de eszembe jutott hogy ő csak egy szellem. Szomorúan nézek fel rá.

-Igen tudom.-Mondja kedvesen.-Én is megfognám a kezedet és szívesen megcsókolnálak. És ott lennék veled mindig mindenhol jóban rosszban,betegségben,egészségben,de nem tudom. Testem egy kőbe van zárva melyet...tudod ki oldhat fel.-Sóhajt egyet. Nem hiszem el.-Viszont van egy másik dolog is.-Szemeibe könnyek kúsznak.

-Mi az?-Kérdem remegő hangon.

-Ez az utolsó alkalom hogy én idejöttem hozzád.-Böki ki nagy nehezen és szemeiből csak úgy folynak a könnyek akárcsak az enyémből.

-M-mi? N-nem a-az nhem lehet.-Mondom dadogva és sírva egyszerre. Könnyeimtől már alig látok. Agyam elborul.

-Hé hé Pinetree. Nem lesz semmi baj.-Mondja miközben hüvelyk ujjával letörli a könnyeimet nagy nehezen hisz az ő is sír akárcsak én.

-Már hogy ne lenne baj. Itt hagysz egyedül és..és..és-De nem tudom tovább mondani mert egyszerűen már nem is tudok beszélni sem.

-Figyelj.Szerelemem. Nem lesz semmi baj. nem foglak egyedül hagyni. SOHA. Hisz mindig itt leszek veled csak lélekben.Vigyázni fogok rád és nem foglak elhagyni. Itt leszek mindig a szívedben. Csakannyit akarok hogy...hogy sose felejts el.-Mondja majd már halványulni kezd. Lába már nem is látszik.

-Kérlek ne hagyj egyedül.-Mondom most már szinte bőgve.Most már dereka sem látszik.

-Kérlek ne sírj nem hagylak el. Mindig itt leszek veled. Kérlek ezt majd akkor olvasd el amikor egyedül vagy otthon.-Majd kezembe ad gyorsan egy borítékot. Már az egész törzse sem látszik.A feje és a nyaka van hátra.

-Ne ne ne ne!!! Nem hagyhatsz el!! Kérlek maradj velem!!-Üvöltöm bőgve akárcsak egy 5 éves kislány.

-Kérlek Pinetree...Mosolyogj rám utoljára és engedj el. Keress magadnak egy párt és engem meg engedj el.-mondja könnyekkel küszködve.Már nincs sok hátra.-Szeretlek Pinetree. Sose felejts el...Mason.-Majd végleg eltűnt mintha sosem létezett volna. Bárcsak minden újra a régi lenne.

    1 hét múlva

Tudod milyen az amikor egy olyan személyt veszítesz el aki mindenkinél jobban szerettél? Akkor most át tudod érezni azt amit én. ürességet. A nagy űrt. Az ágyamban ülök és végre készen állok hogy elolvassam Bill levelét. Mabel nem áll szóba vele. Azt mondja hogy ő megmondta hogy ez lesz a vége. Stan és Ford meg már rég elhunytak békésen. Kinyitom a levelet és....

 kedves Dipper!

Valószínűleg mikor ezt a levelet olvasod én már elmentem hogy szépen mondjam. Oly' sok minden van amit még elakartam mondani. Úgyhogy csak levélben tudom elmondaniazt amit akarok.Tudod hogy sosem voltam a szavak embere de most meg próbálom összeszedni a gondolataimat. Szóval tudom hogy nehéz lesz feldolgoznod az egészet de te egy erős ember vagy Mason. Fogadok hogy most éppen az ágyadban ülsz és azon gondolkozol hogy miért(?). A válasz erre az hogy lebuktunk és engem most meg fognak ölni. De ezt most nem akarom részletezni.Azt akarom hogy tudd én nagyon szeretlek téged,mint még soha senkit sem. Ígérem hogy soha nem foglak el hagyni és hogy nem leszel egyedül. Most már szellem képében foglak figyelni és vigyázni rád. Ha egyedül érzed magad akkor meg csak beszélj velem és meghallgatlak. Igaz válaszolni nem fogok tudni. Ígérem neked hogy amikor el jön a te időd akkor én boldogan fogok várni rád a következő életben. Mosolyogva. viszont tudom hogy te a mennybe fogsz kerülni de ha kell akkor meg a menny kapujában fogok várni hogy néa gyere ki hozzám és együtt legyünk. Sajnos nem tudok mit írni tovább csak annyit hogy...A világ összes kincsénél jobban szeretlek és várni fogok rád az örökké valóságig ha kell.

                     ( Sajnos ennyi volt.Remélem tetszet és sajnálom hogy ilyen szomorú volt. nem is értem hogy álmodhattam ilyet de furcsa volt az biztos. Bill hangja viszont pont olyan volt amilyennek elképzeltem és a kinézete is. A történet vége kicsit kesze-kusza lett mert akkor már ébredezni kezdtem. Ha tetszet akkor viszont Vote és komi. A kövi novellával meg sietek.)

Ut.: Nagyon szépen köszönöm a több.mint 1.k megtekintést és a több.mint 150 csillagot. Nagyon szuperek vagytok köszönöm nektek.  (Viszont ha még nem néztél bele a másik történetembe akkor most légyszi tedd meg.)