Billdip sztorik és yaoi one-shotok

Család lettünk

Bill szemszöge:

Végre elérkezett ez a nap is.A nap a szemembe sütött jelezve hogy kelljek ki az ágyamból.Oda kúsztam fenyőkéhez és puszikkal halmoztam az arcát majd végül a nyakát is.Majd addig csináltam ezt amíg szemét ki nem nyitotta.

-Hagyj még aludni.-Motyogja még kómásan.

-Nem lehet szívem.Ideje hogy szülők legyünk.-Mondom boldogan és ahogy látom ez hatott is rá mert egyből ki ugrott az ágyból és a fürdőbe ment hogy készülődjön.Már én is alig várom hogy már az árvaházba menjünk és örökbe fogadjunk egy fiú gyereket.Már előre megbeszéltük hogy egy fiút szeretnénk és 10-re ott is kell lenünk.Vagy is Kb. még fél óra.

-Indulhatunk?-Kérdi Dipper izgatottan.

-persze.

hamar odaértünk a nagy épülethez ahonnan mikor ki jövünk egy kis csemetével a kezünkben fogunk elmenni.Megfogtam fenyő kezét és így sétáltunk be az épülethez ahol egy kedven nő várt minket.

-Üdvözlöm önöket már vártam magukat jöjjenek velem.-Mondta kedvesen majd elvezetett egy folyosóhoz ahol 3 éves kortól 6 éves korig voltak a gyerekek.Majd végül az útólsó ajtón vezetett be minket.-Nyugodtan menjenek be és nézzék meg melyik gyermeket szeretnétek és játszanak velük.-Mondta majd kinyitotta nekünk az ajtót. A gyerekek nyüzsögtek odabent.Amint beléptünk a gyerekek hívtak minket játszani Dippert meg egyből elrángatták hogy játszon velük.Körbe néztem a gyerek hadseregen majd megláttam egy azt aszem 4 éves kisfiút.Egy műanyag asztalnál rajzolgatott.Kék haja volt.És kék szemei voltak neki,akár a tenger. Odamentem hozzá és török ülésben leültem a kis széke mellé.

-Szia.-Köszönök neki mosolyogva.

-jó napot.-Motyogja.Majd ismét beletemetkezik a munkájába.

-Mit rajzolsz?-Nem szól semmit csak elhajol a rajza felől hogy megnézhessem a művét.Egy gyönyörű szívecske volt rajta és pirossal volt ki színezve.-Nagyon szép.

-Köszönöm.

-Mi neved?

-Will.-Motyogja.Látszik hogy nincs hozzá szokva ennyi figyelemhez.Nem biztos hogy jó sorsa volt....eddig.Mert én most ezt itt meg fogom változtatni neki.

-Nos Will.Látod őt?-Kérdem tőle fenyőkére mutatva.Válaszul csak bólogat.-Ő a párom Dipper.-Mondom neki mire csak felém kapja óceán kék szemeit.

-És szejjeted?-Kérdi kíváncsian arcomat fürkészve.

-Igen nagyon.-Mondom neki egy széles mosollyal meg ajándékozva.Mire ő csak szomorúan lehajtja a fejét.Én meg kezemmel Willre mutatok hogy idehívjam Dippert.Mikor ide ér ős is le ül mellém.

-Szervusz.-Mosolyog Dipper mire Will felkapja a fejét és Dipperre néz.

-Jó napot.-Motyogja mire Dipper még jobban elmosolyodik.-Te vagy Dipejj?-Kérdi aranyosan Will.Dip csak bólogat.

-Igen.És téged hogy hívnak?

-Will.-Párom csak rám néz mire bólintok egyet.

-Mit szólnál ha haza jönnél velünk?Még ma elviszünk hozzánk és velünk fogsz lakni és a saját ágyadban aludnál.

-Tényleg?-Kérdi csodálkozva mire mindketten bólintunk.Will felpattan az asztaltól és mindkettőnket átölel a nyakunknál.-Köszönöm.-Suttogja a fülünkbe.Biztos már hogy sokszor volt neki az az érzés hogy talán egy nap ki viszik innen és most megtörténik.Én már csak tusom.Én is árva házban voltam egészen 12 éves koromig majd egy család örökbe fogadott.Nagyon szerettem őket.De sajnos amikor két évvel rá meghaltak.Majd végül a 'szüleim' barátjukhoz kerültem a Pines családhoz.Majd ott ismertem meg Dippert vagyis fenyőfát.Mindig egy fenyős sapit hordott így én ennek becéztem el.

-Bill itt vagy még?-Lengeti meg kezét előttem Dip.

-Ja igen bocsi elbambultam.

-Azt láttam.Most viszont alá kéne írni pár papírt és már mehetünk is.-Mondja mosolyogva majd aláírtuk a papírokat majd egyik kezemmel megfogtam Will kezét a másikkal pedig fenyőfa kezét.

-Ömm..Bill hívhatlak apának?-Kérdi félve.De aranyos.

-Hát persze hogy hívhatsz.-Mosolygok rá majd megpuszilom az arcát.Majd rá nézek Dipperre aki mosolyogva figyelt minket.Talán kicsit fájt neki hogy tőle nem kérdezte ugyanezt.Mikor haza értünk Will boldogan nézet körbe a kis házban.Megmutattuk a kis szobáját is.Kék falai voltak.Bútorok és egy pár játszó doboz is.Majd végül este pedig megfürdettük és bebújtattuk az ágyába.

-Apu alszol vele?-Kérdi Will fenyőre nézve.

-Én?-Kérdi meglepődve.

-Igen.Te vagy apu és ő apa.-Mondja álmosan és kis kezével megdörzsöli a szemét.

-Hát persze.És Bill is itt lesz.-Mosolyog a fiúnkra.Végre...egy nagy boldog család lettünk.

(Hali bogárkák!

Ismét egy novella és remélem tetszet.Csak unatkoztam nagyon úgyhogy remélem tetszet. Ha tényleg akkor vote és komi.Nagyon örülnék ha többen komiznátok és leírnátok a véleményeteket. és ha van még ídőtök akkor nézzeetek bele az új sztorimba a 'Moonlight'-ba.    Sziasztok a kövi részig.)