Billdip sztorik és yaoi one-shotok

Démoni szerelem

 Mindig ez van. Dühbe gurult és most őrjöng. Már 3 éve vagyunk egy pár. El fogadtam olyannak amilyen. Egy démon. Aki uralja az elmét. Sosem panaszkodtam. Sose fenyegetem azzal hogy elválok tőle mert az csak még rosszabb lett volna. Hisz tudom hogy mennyire szeret. Úgy érzem néha gonosz vagyok azzal hogy a szerelmem iránta meg inog és az hogy szeret-e egyáltalán. Uralkodó természete miatt nem mehetek sehova és nem beszélhetek vagy találkozhatok senkivel mivel akkor rögtön féltékenységi szindrómája lesz. Nem tudom mit tegyek. Most be vagyok zárva a szobánkban és próbálok ki szökni valahogy. Ő most el ment valahova. Gondolom a pokolba. Megint meg fogom szívni. Rajtam tölti ki a dühét nem épp a legjobb módon mert akkor a hátsó felem fogja bánni. Olyan kegyetlen. Már nem olyan,mint régen. A szeretett teljes mosolya is eltűnt. Semmi sem maradt a régi Billben. Mit tegyek? Valaki,segítsen!!!!
  Hallom ahogy már lépked a szoba felé amiben vagyok. Sóhajok egyet. Most mi fog történni?!??

-Heló,kicsi fenyőfám...-köszön mosolyogva ahogy ki nyitja az ajtót. Oda jön hozzám majd kezét az állam helyezi,ezzel kényszerítve hogy rá nézzek. Szó szerint remegek. Már félek tőle és ezt ő is jól tudja.-Ugyan nem kell félni tőlem...-suttogja majd ajkai már az enyémeken vannak. Nem tudom melyik lenne a jobb így inkább nem csókoltam vissza.-Csókolj vissza.-morogta majd meleg tettem is amit kért-vagy amit inkább parancsolt. Mohón kezdte falni ajkaim, majd meg harapta alsó ajkam. Ezután át tért a nyakamra. Harapni kezdte majd már az ismert gyenge pontomnál szívni kezdte míg már ki nem serkent a vérem. Elégedetten hümmögött párat majd kezeivel már fel húzta a pólómat és a mellbimbóimnál kezdett el időzni. Jól esően kezdtem el nyögdécselni alatta. Halványan el mosolyodott. Szemeim ki kerekednek. Ismét az a régi mosoly. Elkezdte nyalogatni a mellbimbómat. Ezután csókolgatni kezdte a testemet majd mikor már férfiasságomhoz ért el kapott a rémület. Hirtelen el lököm magamtól mire mérgesen néz rám.

-N-ne te-edd.-mondom dadogva már-már a sírás szélén állva. Bill ijedten össze rezzen a hulló könnyeim láttán. Fogalma sincsen hogy mennyire szeretem őt és hogy mennyire fáj nekem az amit okoz. A szemében lévő őrület meg rémiszt. Ijesztő vagy, Bill Cipher. De én még így is szeretlek. Jobban,mint bárki mást. Ebbe a részébe is szerelmes vagyok mivel ez is te vagy. Szeretem az emberi és a démoni oldalad egy aránt mivel mindkettő te vagy. És én szeretlek. A hibáiddal együtt.

-Mi a baj?-kérdezi miközben le csókolja a sós könny cseppjeimet. Ölelő karjával át ölel majd fejemet kezdi puszilgatni.

-Bill ne-nem bír-bírom. Mindig oly-an erőszak-szak-os va-vagy. Nem tudom-dom mit te-het-hetnék hi-hisz tu-dom a pok-pokol-ban ne-nem men-mennek jól a dol-ok. Én na-nagyon szeretlek de fél-ek.

-Dipper... Sajnálom hogy ilyen voltam veled. Sajnálom hogy ne láttam a szenvedésed.... Sajnálom hogy erőszakos voltam... Sajnálok mindent. Sajnálom hogy nem vettem észre a fájdalmadat.

-Én szeretlek,Bill. De nem hinném hogy most itt tudnék maradni. Kell egy kis idő...-suttogom most már kicsit nyugodtabban.

-Ne ne ne ne ne!!! Kérlek maradj velem. Szükségem van rád. Kérlek ne hagyj el. Még változók és csak téged foglak látni. Nem foglak többé meg bántani. Kérlek ne ne ne!! Pinetree. SZERETLEK!!!-kiabálja mire kicsit összerezzenek. Kimondta. Azt a szót amire mindig is vágytam. Bill....

-Szeretlek.-mondom majd át karolom a nyakánál. Egyből viszonozza ölelésem és kezeivel át karolja a derekamat és még közelebb von magához.

-Ugye... Nem hagysz el...?-kérdezi suttogva. BAKA!!!

-Nem hagylak el. Az életem,a lelkem,a testem... Mindenem a tiéd. Hozzád tartozom. És te meg hozzám.

-Igen. Dipper Mason Pines.

Heló! Ismét egy új rész. Remélem tetszett a rész. Ha igen akkor nyomj egy votet és kérlek kommenteljetek. Köszönöm hogy itt vagytok. Az esetleges hibák miatt elnézést kérek csak telóról vagyok és vonaton.    Sietek a kövi résszel.