24.-Kis csillag

3.5K 318 82
                                    

Sziasztok! Így a rész előtt csak annyit szerettem volna mondani, hogy indítottam egy "Információs könyvet", ahol a sztoriimmal kapcsolatos dolgokat posztolok ki, vagy szólók ha belekezdek újba meg hasonló dolgok, esetleg még egy-egy adott történetemnél szavazásokat is fogok indítani, amit ugyancsak oda fogok kiírni. Ja meg még annyi változott, hogy ezentúl minden rész után felteszek egy kérdést, hogy megtudjam ti hogyan vélekedtek egy adott szereplőről/ történésről ami az adott részben játszódott le. Gyakorlatilag ennyi, jó olvasást:)

Amikor másnap újra elindultunk, már mindenki le volt csillapodva. A tegnapi nap folyamán jobban megismertük Richardot és mindenkinek bejött a stílusa. Még Ednek is.

Vidám hangulatban ültünk be a kocsiba. Elköszöntünk a dokitól és sok sikert kívántunk neki. Remélem sikerül megtalálnia az ellenszert és egyedül is elboldogul majd.

Most előszőr voltunk kipihentek és frissek az összesen, már egy hónapja. Igazából több kedvem lett volna kint rohangálni, mint itt ülni fullasztó melegben a kocsiban, de nem volt sok választásom. Fontosabb volt tovább haladnunk.

Dylan mellett ültem a kocsiban. Egy menő, fekete napszemüveget viselt és azzal szóakozott, hogy dugta ki a fejét az ablakon, mint egy kutya, igaz, ő azért tette, hogy egy kicsit lehűsöljön. A kocsiban a másik oldalamon Richard ült, aki újonnan érkezettként még egész furcsának találta azt, hogy kocsiban utazhat kényelmesen és ezt félpercenként hangoztatta nekem.

Én személy szerint a naplómba firkantottam le az elmúlt napok eseményeit, megőrizve ezt az utókor számára. Feltéve ha lesz utókor és lesz aki elolvassa, ha eljutok egyáltalán a táborba.

-Mit írsz?-fordult hozzám Dylan.

-Semmi érdekeset.-csuktam össze a naplómat, nehogy elkérje. Vannak benne intimebb dolgok is. Intimek, amik Dylanre vonatkoznak és arra, hogy mekkora kukkolója voltam 3 évig. Mániákusnak nézne és ezt nem szeretném. -Hová is tartunk épp?-váltottam témát inkább.

-Topeka, Kansas állam. Onnan pedig Jefferson City, Missouri állam.

-Egyre közeledünk Atlanta felé. Tudod az mit jelent?-vigyorogtam.

-The Walking Dead.-vigyorgott Dylan is. -Csak sajnos pont nem esik útba.

-Kár.-jegyeztem meg én is.

-The Walking Dead? Ne már, az egy kurvára menő sorozat!-fordult hozzánk lelkesen Richard. Egy számmal gyarapodott a TWD rajongók száma a csapatban.

-Bakker, tudjátok én min gondolkodom?-kérdezte Ed a volán mögül. -Hogy kinek mi a középső neve? Gondolom mindenkinek van.

-Miért, neked mi?-kérdezte Dylan.

-Edward Nathaniel Johnson.-felelte Ed. -A tied?

-Dylan Robert Westwick.-mondtuk egyszerre Dylanel, bár én nem mondtam ki hangosan, csak a gondolataimban. -Mi a tied?-fordult felém.

-Alice Jane Black.

-Hm. Mindig szerettem a Jane nevet.

-Igen?

Dylan bólintott.

-Grace?-kérdezte.

-Grace Emilia Joy Hardley.-felelte Grace.

-Ez jó hosszú.

És akkor jöttek sorban a többiek: Tyler Matthew Reed, Adam Daniel West, Bethany Jennifer Gillian, Emily Katherine Hill és így a végére: Richard Gerard Matthews.

-Gerard Way!-vágtuk rá egyszerre Dylanel, Richard középső nevének hallatán, majd lepacsiztunk.

Hirtelen Midnight ugrott a csomagtartóból az ölömbe és pici mancsát az arcomra helyezte, majd "megpuszilt".

Zombie Apocalypse (hungarian)Where stories live. Discover now