Határok nélkül (Baekyeol)

53.rész

Ahogy kimondta a fiú nevét, lesokkolva ültünk Taehyungal. Hogy Park Jiminnek, pont a mindig morcos Min Yoongin tetszen? Sose jutott volna eszembe.

- Várj..- szólalt meg először Taehyung. – Most, arról a Min Yoonginrol beszélünk, vagy van egy másik ?

-Miért lenne kettő! Ne legyél már hülye! – ütötte fejbe Jimin a fiút, aki csak szomorúan dörzsölte fejét. – Senkinek se merjétek elmondani! Még Jungkooknak és Chanyeolnak se!Ha Yoongin megtudná én...én elásnám magam. – temette arcát tenyerei közé.

- De miért? – tettem vállára kezemet. – Nem hiszem hogy kiakadna.

- Dehogy nem! – kapta fel fejét. – Ahányszor látja hogy beszélek valami más fiúval, legyen az alfa vagy béta. Mindig olyan megvetően néz rám.

- Mondjuk mert féltékeny és majd megeszi olyankor a fene? – nevettem el magam.- Hidd el! Szerintem Yoongin is érez irántad valamit.

- Hát nem tudom , nem hiszem. Na de mindegy is! – kiáltott fel. – Majd lesz valahogy!

Persze én és Taehyung nem hagytuk ezt a dolgot annyiban. Teljesen nem avattuk be a párjainkat mert amilyen suták biztos elkotyogták volna Yoonginak a dolgot és akkor lőttek volna az egész tervnek.

- Hová mész? – kérdeztem meg Jimint, aki láthatóan kiakart surranni a lakásból.

-Hát..öm. – fordult felém.- Csak sétálni!

- Ilyen ruhában? – néztem végig rajta. Fekete tapadós nadrág volt rajta és egy ing, nagyon jól nézett ki.

-Igen. Miért baj? – morrant rám.

- Nekem nem. – rántottam meg vállaimat. – Jó sétát!

- Kösz!

Ahogy elment egyből felrohantam Taehyunghoz akinek elmeséltem hogy Jimin most indult el a találkozójára.

- Szerinted Yoongin is elmegy? – kérdezte izgatottan.

- Biztosan!

A tervünk az volt, hogy minkét fiúnak levelet írunk, de a másik félként. Szóval Jimin azt hiszi Yoongintól kapott levelet, pedig azt én írtam, míg Yoongin azt hogy Jimin pedig Taehyung volt.l

- Remélem össze jön!

- Én is!

Késő estig vártunk, de nem jött vissza Jimin szóval jól sült el végül a dolog. Persze másnap reggel megkaptuk a magunkét Jimintől amiért felültettük. De miután elmesélte hogy ennyire jól elvoltak Yoonginnal, és hogy holnap este is találkoznak majd, nem bántam az ezelőtti 10 perces fejmosást.

( 5 évvel később)

Minden zsák megtalálja a foltját, ahogy minden omega az alfáját. Mi se maradtunk ki a sorból, valaki hamarabb valaki később, de senki nem marad egyedül . Ha valaki azt mondja nekem egy évvel ezelőtt hogy az erdő közepén, a szüleimtől és a társadalomról messze találom meg az igaz szerelmemet, nem hittem volna neki. Ehhez képest most itt ülök, a saját házamban, a saját kanapémon és a jegyürümet piszkálva gondolok vissza az esküvőmre.

- Anya! Yiji nem ad nekem több cukorkát!- egyből felkapom a fejemet ahogy meghallom kisfiamat, aki könnyes szemekkel siet felém.

- De ma már ettél 3 db-ot. És nem Yiji vagyok hanem Yeji! – nevetve emeltem ölembe a 4 éves kisfiút.

- Sehun igaza van Yejinek, nem ehetsz többet ma. – az immáron 13 éves lány büszkén húzta ki magát miután neki adtam igazat. – Nem szabad veszekednetek, oké? Majd holnap kapsz megint.

-Oké. – motyogta majd Yeji felé emelte a kezeit ezzel jelezve hogy ölelje meg.- Ne haragudj!

- Nincs semmi baj!

Amikor megtudtam hogy terhes vagyok, eléggé le voltam döbbenve pár napig. De kétség se volt hogy megtartjuk hogy ez így volt rendjén hogy családot alapítunk. Ahogy kiderült a hír, Chanyeol és a többiek egyből nekiálltak a ház építésének. Tavaly lett kész, hisz először Jungkookét házát fejezték be, azt kezdték el hamarabb és utána a miénket. De nem is volt probléma mivel az első pár évben jó volt hogy több segítségem is volt a gyerekneveléssel kapcsolatban.

- Sunmi ne szaladj! – mindannyian az erdő felé néztünk amiből egy hosszú hajú kislány szaladt ki, nyomában az 5 hónapos terhes Taehyungal. – Elfogsz esni! Kisasszony nem hallod! – Sunmi nem igazán foglalkozott az utána kiabáló barátommal helyette csak nevetve szaladt még gyorsabban.

- Sunmi! – ahogy kisfiam is felismerte a nála 8 hónappal idősebb lányt, sietve elé ment majd szorosan megölelték egymást.

- Isten áldjon meg. – lihegve lépett be a két gyerek után Taehyung. – Kellet neked rád ütnöd! – dorgálta meg a hiperaktív kislányt , aki csak jót nevetett ezen. – Kis barack te ne legyél olyan mint az ördögfattya nővéred. Legyél olyan mint apád! Jaj de jó lenne. – huppant le mellé a kanapéra.

- Mivel már nem bírod a tempót? – nevetve nyújtottam felé egy pohár vízet.

- Te se bírnád ekkora hassal. – sóhajtott fel. – Na de nem baj, leszel majd te ismét terhes. Akkor vissza kapod! – nézett rám kárörvendően.

- Arra még várnod kell egy kicsit. – nevettem el magam. – Jiminel nem találkoztál?

- Nem. – rázta meg a fejét. – Nem tudom hogy nem ér rá sose, olyan nagy szerencséje van hogy a kicsi Yoongin olyan nyugodt. – sóhajtott.

- Elég vicces hogy ugyan úgy néz ki mint Jimin, de természetre kiköpött apja. – nevettem el magam.

- Nektek Sehun teljesen a keveréketek. De személyiségre inkább Chanyeol.

- igazad van. – pillantottam rá kisfiamra aki már nagyban Sunival játszott a szőnyegen.

- Jimin bácsi! – pattant fel Sunmi.

- Keri, jön keri! – kiáltott fel Sehun is és mindketten izgatottan integettek a felénk tartó férfinak.

Bár Jimin mosolyogva vissza intett, látszódott hogy ez csak a gyerekek miatt van egyébként pedig tiszta ideg valami miatt. Ahogy belépett a házba a két kicsi egyből hozzá rohant és megölelgették.

- Császtok törpék! – borzolta össze a gyerekek haját.

- Gyere játssz velünk! – ragadta meg kezét Sunmi.

- Majd később, most a szüleitekkel kell beszélnem. – a két kicsi bár szomorúan, de vissza vonultak.

- Kicsi Yoo merre van? – kérdeztem rá egyből fiára.

- Az apjával, gondolom.

- Gondolod? – nézett rá értetlenül Taehyung.

- Igazából otthon hagytam, mielőtt Yoongi haza ért volna.

- Hogy mit csináltál?- akadtam ki.- Mégis miért?

- Mielőtt elkezdenétek lebaszni! – vágott a szavamba, majd zsebébe nyújt és Taehyung ölébe dobott valamit.

- Hát ez meg...- Taehyung egyből felvette a képet és alaposan megnézte, majd ledöbbenve adta át nekem.

- Hisz ez egy ultrahang kép...Jimin. – barátunkra néztünk aki elövett még egy képet, de azt már nem dobta hozzánk.

- ma mentem vissza az egy hónapos kivizsgálásra.- kezdett hozzá halkan . – Már 2 hónapja tudom hogy terhes vagyok, de megakartam várni Yoongin születésnapját, akkor akartam elmondani neki és nektek is.

- Jimin de hát ez remek! Majdnem egyszerre fogunk majd szülni! – lelkesedett fel Taehyung.

- Hét igen, de ameddig te egyet fogsz, én kettőt.

- HOGY MI??

Jimin felénk fordította az ultrahang képet, ahol két piros karika volt.

- Ikreim lesznek.