Határok nélkül (Baekyeol)

15.rész

Néma csend állt be közénk, én próbáltam felfogni és valami érteles dolgot össze tenni a fejemben amit megnehezített az hogy a mellettem ülő meredten bámult.

- Chanyeol, alig vagyunk itt két hete. Ilyen rövid idő alatt nem táplálhatsz érzelmeket senki iránt.

- Én is tudom hogy kevés ideje vagytok itt, pontosan én se értem de... érzem. Itt belül. – tette mellkasára kezét Chanyeol . – Még nekem is fura ez az egész dolog...

- Összezavarodtál a tegnap miatt.

- Nem hiszem. – rázta meg a fejét.

- De. Hidd el! – néztem szemeibe. – Kár lenne ha téves érzelmek elrontanák a baráti kapcsolatunkat. Ugye te nem akarod ezt? Mert én kifejezetten sajnálnám...

- Igen, én is sajnálnám. – a kezdeti izgatottság teljesen eltűnt belőle és mintha kissé letörve állt volna fel mellőlem. Végig figyeltem ahogy elhalad előttem, vissza a házba.

- Huha öcsém, elég világfájdalom arca volt. Tökön rúgtad vagy mi?

- Jimin. – pillantottam meg  a felém közeledő fiút aki egyből levágódott mellém.

- Valami gáz van ?- támaszkodott meg térdein.

- nem, nincs. – ráztam meg a fejem. - de köszi hogy megkérdezted. Tiszta kis törődő vagy! – csíptem meg arcát.

- csipked anyádat! – mindketten nevetésben törtünk ki majd ahogy közelebb csúszott hozzám, kíváncsian figyeltem .- De hallod...tegnap az elő tüzelés. Milyen volt? – meglepetten néztem rá. Nem gondoltam volna hogy ennyire fogja érdekelni hogy megkérdezi.

- hát...először olyan volt mintha simán rosszul lennék. Aztán szédültem és alig volt erőm, kicsit véreztem is. – suttogtam . – De utána ahogy megfo....azaz utána elmúlt a rossz érzés és hát, elég jó volt. Vagy nem is tudom elég zavaros így ahogy vissza gondolok. –szerencsére még időben észhez tértem így nem mondtam el mit csináltunk Chanyeollal.

- értem. – bólintott Jimin. – még szerencse hogy Chanyeolal voltam nem valaki mással...ki tudja mi történt volna.

- igen, szerencsére .

A következő napokba szinte mindenki megfeledkezett az ezelőtt történtekről , vagyis legalább úgy tettünk. Chanyeol nem mondott az óta se semmit a vallomásával kapcsolatban ami miatt nagyon hálás vagyok neki. Jackson is ugyan úgy hülyéskedett velem mint ezelőtt, de egyből feltűnt hogy nem lép át egy bizonyos határt. Így csak egy-két félreérthető dolgot mond de már fele annyira se zavarba ejtőek mint amiket ezelőtt mondott.

- Hát te?- álltam meg az ajtóm előtt.

- Ó , Baekhyun...- torpant meg Taehyung. – hova mész?

- inni, de ezt inkább én kérdezhetném? – néztem végig rajta. Cipő és pulóver volt rajta. – Ki mész?

- n-nem.

- akkor minek vannak ezek rajtad?

- hát....csak úgy. –rántotta meg vállait.

- Hát,oké. Azt hiszem. – húztam fel szemöldökeimet. – jó éjt!

- jó éjt!

Ahogy a konyha felé mentem egyre jobban zavart az előbb történtek. Tae alap járaton furán viselkedik, de most valamiért túlságosan is fura volt. Ezen gondolkodtam amikor is megpillantottam az ablakon keresztül azt hogy a fák között mászkál. Tudtam! Lenyeltem a pohárban lévő vizet majd egyből barátom után eredtem. Amilyen halkan csak tudtam követtem őt egészen egy eddig nem látott kis tisztáshoz, ahol nem volt egyedül.