Határok nélkül (Baekyeol)

25.rész

- várj! Micsoda? Haza? - toltam el magamtól a fiút. – Nem értem miről beszélsz?

- Nem emlékszel ? – törölte meg arcát. – Tegnap este. Chanyeol majdnem megerőszakolt . – kikerekedett szemekkel néztem rá. Tegnap este.....

- a parti. –ugrottak be az emlékek. Tényleg, én és Chanyeol tegnap este mi. – Chanyeol, nem erőszakolt meg. – ráztam meg a fejem.

- nem kell titkolnod. - rázta meg a fejét. –Már láttunk mindent.

- mit? – húztam össze szemöldökeimet.

- fel tudsz állni? – állt fel az ágyról majd segített felülni majd megállni. Lassan a szoba másik végébe sétáltunk ahol a tükör volt.

- még mindig nem értem. – néztem meg magam a tükörben. Egy fehér köntös volt rajtam, amit óvatosan megfogott barátom és lehúzta róla. Ekkor láttam meg mire értette. Testemen több szívás folt és zúzódásra hasonló folt volt, amiket nem igazán értek hogy kerültek oda. –ez...félre érted! –fordultam a még mindig síró fiú felé . – Engem nem bántott Chanyeol. Nem erőltetett rám semmit, mi csak. Berúgtunk és elszaladt velünk a ló , és amikor észhez tértem dührohamom lett és akkor éretek oda ti is.

- akkor,azt mondod nem bántott Chanyeol? – fehéredett el.

- nem. –ráztam meg fejemet.

- Ó, istenem! – ült le az ágy szélére. –Ez, én boldog vagyok hogy nem igaz. De Chanyeol...ő.

- mi van Chanyeollal? – a fiú csak rám nézett és nyelt egy nagyot. – Taehyung hol van Chanyeol?

- menjünk le . –pattant fel. – tudsz sietni?

- megpróbálok! – bólintottam és bár fájt, főleg a lépcsőzés, vissza fogtam magam és próbáltam sietni. Ahogy leértünk a nappaliba szinte fojtogató volt a levegő. Ahogy leértünk egyből felénk kapták a fejüket.

- Baekhyun, mit keresel itt? – állt fel egyből Jimin és mellém sietett. –Pihenned kel! – fogta meg karajimat.

- hol van Chanyeol? – néztem Younmngre és Jisungra akik rám se néztek.

- Chanyeol ő...- Youngmin sírni kezdett így eltakarta arcát és férje vállára hajtotta fejét.

- ne aggódj .- állt fel Changbin, aki mindig nevető arcán most komolyság últ. – megkapja büntetését a tettéért.

- Chanyeol nem bántott! – erre mindannyian rám kaptak tekintetüket.

- Micsoda? – nézett össze a két szomorú szülő . –Ez igaz? – szökött egy kicsi élet Youngmin szemeibe. – Tényleg nem erőszakolt meg?

- N-nem. –ráztam meg a fejem. - Félre érthető volt a helyzet – ahogy ezt kimondtam, a fele társaság felpattant és kirohant a házból.

- Hamarabb is közölhetted volna! – haladt el mellettem Suga. – Remélem vállalod a következményeket.

- SUGA!- kiáltott rá Jimin de a fiú nem foglalkozott vele hanem ő is a többiek után rohant.

- valaki elmondaná, hogy mi folyik itt?

Leültem a kanapéra, Jimin és Taehyun közé mivel csak mi maradtunk itt.

- amikor tegnap rátok találtunk te elájultál. Látva milyen állapotban voltál, mindenki arra gondolt hogy biztos megerőszakolt Chanyeol. – kezdett neki Taehyung. – amíg az orvos és én fent voltam veled a szobában a család többi tagja Chanyeol faggatta és próbálta össze tenni a dolgokat.

- De Chanyeol nem mondott semmit. – szólt közbe Jimin. – nem tudta hogy mit tett. Hogy bántott e vagy sem. Ezért végül úgy ítéltük el a dolgot hogy megakart erőszakolni . És a büntetését ma kapja meg, oda rohantak a többiek.

- Mi a büntetés? – sápadtam el.

- Chanyeol... a többi alfa. – csuklott el Taehyung hangja.

- Elvitték az erdőbe. Mivel bántott őt is bántják. – nézett ki az ablakon. –ha időben oda érnek akkor talán nem verték még péppé . – kikerekedett szemekkel meredtem magam elé majd felpattantam és minden erőmet össze szedve szaladni kezdtem az erdő felé .

- állj meg! - szaladtak utánam a fiúk akik utol is értek még a kertben. – Felesleges oda menned!

- engedj! Óda kel mennem , miattam bántják.

- Baekhyun! – fogta meg arcomat Taehyung. – Nem akarod te azt a Chanyeol látni, higgy nekem. – nézett könyörögve szemeimbe.