Smaragd és Ónix

39. Fejezet

Zelia

Tudtam, mire gondol. A „koronázásra”. Elhúztam a számat.

- Félsz attól, hogy mi lesz azután, igaz?
- Igen. Mert azt már tudom, hogy mi lesz közben.
- Elijah mesélte a látomásodat.
- Azután fog igazán kitörni a háború.
Nem kérdeztem, mégis válaszolt.
- Igen. Viszont hatalmas lélekjelenlétre lesz szükséged a beavatkozáshoz. Mivelhogy a sötét árnyak is meg fognak környékezni.
- Nem fogok behódolni nekik-  jelentettem ki.
- A fekete mágia varázsa nagyon csábító. Mindent meg fognak ígérni neked. Mindenáron azt akarják, hogy egy ekkora erővel bíró boszorkánykirálynő az ő oldalukon álljon.
Elgondolkoztam.
- Mi történik akkor, ha megadom magam a fekete mágiának? – suttogtam .
- Elszabadul a pokol. A világ minden táján élő fekete boszorkány, a Sahir boszorkányok és az összes sötét erővel bíró teremtmény nagyobb erővel fog bírni és leigáznak mindent és mindenkit. Te leszel a valaha élt legnagyobb hatalommal bíró sötét királynő, ami semmi jót nem jósol.

- Vagyis semmi esetre sem engedhetek a csábításnak - mondtam.
- Pontosan. Ha szeretnéd, akkor segíthetek neked. Tisztító varázslat, fehér mágia, gyógyfüvek.

Elfogadtam a segítségét.
Egész nap ezt csináltuk. Este hét órára már olyan fáradt voltam, hogy állva el tudtam volna aludni. Elijah addigra már visszaért onnan, ahol volt. Arra sem volt erőm, hogy megkérdezzem tőle, merre járt. Vacsorára ráksalátát csinált nekem. Éppen azon tűnődtem, hogy micsoda mázlista vagyok, amikor megszólalt a telefonja. Megnézte a kijelzőt és az arca elkomorodott. Csodás. Megint valami rossz hír. A változatosság kedvéért nem lehetne valami jó hír? Áh, mit is gondolok?!
Alex hívta. Újabb támadások. Egyre közelebb hozzánk.

- Mi történik, ha nem koronáznak meg? – kérdeztem.
- Nehéz megjósolni, de valószínűleg hatalmas háború lenne. Az összes boszorkány csatlakozna a Sahirokhoz és egyesített erővel leigáznák a vámpírokat és azokat a boszorkányokat, akik nem voltak hajlandóak csatlakozni hozzájuk. Vámpírok, boszorkányok és emberek halnának meg. Temérdek áldozat lenne– mondta Elijah.
- A világnak szüksége van egy királynőre, aki elhozza a békét – nézett rám Aliana.
- És ha nem tudom elhozni a békét? Azt sem tudom néha, hogy mit csinálok – sóhajtottam.

Miért nekem kell megmentenem a világot? Semmi különleges nincsen bennem. Sosem akartam ekkora hatalmat. Mielőtt megpróbáltak volna bármilyen vigasztaló dolgot mondani, jó éjszakát kívántam és felmentem a szobába.
Úgy ahogy voltam, ruhástól eldőltem az ágyon és elaludtam.