AKA • 16+

40. - HAGYJ BÉKÉN

Hipp-hopp.

Már ha az ajtó mozgását szeretném szemléltetni...

Talán nem kellett volna?

Idegesen toltam el magamtól Shawnt, aki nem ellenkezett, sőt, inkább rásegített azzal, hogy mondhatni egy hatalmasat ugrott tőlem hátra. Habár az ajtó már csukva volt, mi mindketten remegve a félelemtől hoztuk rendbe magunkat.

- A kurva életbe - szólalt meg végül, miközben a táblába ütött egy hatalmasat. Talán csak akkor fogta fel mi történt, csak akkor csattant rajta a dolog súlya. - majd vigyázz, haver! Csak óvatosan, Shawn. Ne csinálj hülyeséget, fiam - utánozott különféle hangokat. - és erre ez az istenverte Shawn Mendes mit csinál? - tette fel a kérdést, amire választ már nem várt. Vagyis nem tőlem. - Felteszi a barátnőjét egy rohadt asztalra egy iskolában és nyugodt szívvel a lábai közé mászik arra nem gondolván, hogy a nyitott ajtó bárki számára egyszerű bejutást enged.

- Nyugodj meg Shawn, már mindegy. Sabrina nem olyannak tűnik, mint akit ez majd annyira zavarni fog. Bár a mellette lévő csajt nem ismerem...

- Nyugodj meg Shawn - utánzott gúnyosan, mire idegesen néztem rá - Hogy nyugodjak meg, mikor az előbb csúnyán ránknyitottak, ha nem tűnt volna fel!? Tudod ez elég nagy cink ahhoz, hogy ideges legyek!

- De már mindegy!

- Persze neked egyszerű, de én híres vagyok, a világ minden pontján ismernek, te pedig csak egy lány vagy. Rajtakapták Shawn Mendest, ahogy a kiskorú, diák barátnőjét döngeti egy iskolában. Csodás cím egy csodás cikkhez.

Te csak egy lány vagy...

- Hagyj békén - mondtam halkan, mire értetlenül nézett rám. - nem hallod? Igazítsd meg szépen az ingedet, állítsd be a hajad és menj el. Hagyj békén.

- De most miért??

- Mert én csak egy lány vagyok. Csak egy lány, aki most azt mondja, hogy kopj le, Shawn Mendes. Ritkán hallasz ilyet, mi? Mert te híres vagy. Sajnálom, hogy én csak egy lány vagyok neked. Azt hittem, egy kicsit többet jelentek számodra, mint...mint egy lány.

- Ajh Kimie, te is tudod, hogy nem úgy go....

- Ezt most abba is hagyhatod. Kimondtad, a szavaknak súlya van és nem lehet őket megsemmisíteni. Szar helyzet Mendes, de utoljára mondom, hogy menj el.

- Este megyek - mondta, miközben elindult az ajtó felé. Már bele akartam kötni a mondatába, meg akartam mondani hogy nem, ez nem így lesz mert nem engedem be, bár megelőzött. - nem kérdés volt, Andrewval is beszélnem kell. Ma is lemondtam egy stúdiózást, hogy el tudjam kisérni a barátnőmet az évnyitójára, ahonnan végül elzavart - mondta, majd kinyitotta az ajtót. - szia - köszönt el, ezt követően látványosan és hangosan hagyott magamra.

- Szia - mondtam az imént nagy erőval becsapott ajtót nézve. Eltelhetett pár perc mire a merengésemből feleszméltem, de ez is két személy miatt. A lány és Sabrina léptek be a terembe.

- Ne mondj semmit - mondta halkan Sabrina, mire sóhajtva néztem rá. - megesik az ilyen, ha szólsz, hogy tervetek van, én esküszöm még meg is értem és nem engedek senkit még az emeletre se. - nevetett fel halkan.

- Azt mondta - néztem fel a plafonra könnyesedő szemekkel. - hogy csak egy lány vagyok. Én meg elzavartam.

- Figyelj, minden oké lesz - mosolygott Sabrina, mire remegő ajkakkal, sóhajtva néztem rá.