AKA • 16+

23. - BIZTOS NEM!

Sóhajtozva markoltam bele egyik kezemmel a lepedőbe, szemem erősen szorítottam össze, hátam ívben megfeszült. Másik kezemmel Shawn nedves, izzadtságtól ragadós lapockájába martam. A szobát három fő hang töltötte be: bőr a bőrön csattogás, hangos sóhajok tömérdek egyvelege és az ágy neszezése, amit Shawn ütemes mozgása idézett elő.

Összeszorított szemeimet lassan kinyitottam, majd az élvezettől grimaszba torzuló arccal Shawn tekintetét kerestem. Miután a fiú ezt észrevette, szemeivel mélyen enyémbe nézett és lehajolt egy csókért. Bár én is felé indultam, hogy ajkaink minél hamarabb egymásra találhassanak, hamar elhajoltam tőle, hiszen olyan hirtelen tört rám a hányinger, mint még soha. Shawn izzadt mellkasára tapasztottam mindkét tenyerem és erősen toltam el magamtól. A mozgása abbamaradt, Shawn pedig ijedten nézett rám. Az előzőnél is jobban kivert a víz és ájulásközeli állapotba kerültem, a fiú pedig egész testével hátrébb ment. Fejemet jobbra fordítva folytattam a levegő kapkodását, bár míg az előbb az élvezet miatt, akkor már egy egészen más valami állt a dolog mögött.

- Jól vagy? - kérdezte, majd tenyerét combomra helyezte, mire öklendezve ültem fel. A szobám forogni kezdett és Shawn se maradt egy helyben, Ő is körbe-körbe forgott - Kim, megijesztesz!

- S-Shawn... Szólj apának! - mondtam, majd erősen a számra tapasztottam a kezem, csak hogy ne lássam viszont a magamnak meghagyott pizzát. Örültem volna, ha a gyomromban marad, bár ehhez az is kellett volna, hogy ő egyetértsen velem. Ez azonban nem jött össze, a pizza mindenképp ki akart szabadulni a gyomromból

- Nem! Biztos nem! Állítsak be hozzá meztelenül, mereven meg minden és mondjam, hogy szeretkezés közben rosszul lettél? Meg fog minket ölni. Mondd el mi bajod van és segítek, de azt ne kérd, hogy szóljak neki!

- Shawn értsd meg, beteg vagyok és most baj van! Szólj már, mert nekem annyi! Nem érdekel, hogy nincs rajtunk ruha és minden ki fog derülni, de nem akarok tizenhat évesen a koporsómban feküdni. - mondtam, mire sokkosan túrt begöndörödött és izzadt hajába

- Nem fog menni... - mondta fájdalmas hangsúllyal és felém hajolt - Mi a baj?

- Menj már!!! - mondtam már-már sírva, mire mindkét kezét végighúzta arcán, majd felállt és a szekrény felé indult, aminek a tetejéről levette a boxerét, amit már csak azért is poénból feldobtam. Felvette az alsót, majd még utoljára rámnézett és kiment a szobámból

* Shawn szemszöge *

A szobából a folyosóra lépve félve indultam Andrew szobája felé és már-már remegve nyitottam be a szobába. A férfi nyugodtan és mit sem sejtve aludt, én azonban mellé érve megszakítottam ezt a folyamatot. A vállára tettem a kezem és szólítgatni kezdtem.

- A-Andrew... - súgtam, mire fordult egyet és kinyitotta a szemét. Tekintetével megkeresett, majd elkerekedett szemekkel nézett végig rajtam. Egy szál boxerben, izzadt bőrrel és árulkodó testi jelekkel haraptam be ajkam - Fi-figyej... Kim nagyon rosszul van.

- Istenem, mondd, hogy ez csak egy álom! - mondta, közben gyorsan felült és szemüvegét magához véve sietve hagyta el a szobát. Meglepetten követtem és mire Kim szobájába érve utolértem, már elképedve nézett minket. Kim továbbra is öklendezve kapkodta a levegőt és meztelen testtel próbálta ülő helyzetbe tornázni magát - Mi a franc!?

- Apa kérlek ne mondj semmit, csak segíts! Valami olyat ehettem, amiben sok cukor volt és most nagyon rosszul vagyok! - hadarta a lány, mire apja idegesen huppant le mellé és az éjjeliszekrényből előhúzott valamit - Aaah, nem bírom tovább! - kezdett sírni, én pedig majdnem összeestem a félelemtől. Látni, ahogy szenved és szinte a halálán van, a legrosszabb volt amit átélhettem vele. Fájt a látvány, miszerint mindjárt elájul, mert annyira rosszul van

- Ezt vedd be! - mondta gyorsan Andrew, majd rám nézett - Hozz vizet! - úgy tettem, ahogy kérte. Rohanva mentem a fürdőszobába és a kék műanyag pohárból a mosdókagylóba borítottam a benne lévő szintén kék fogkefét és a mellé állított fogkrémet. Megnyitottam a csapot és miután kellőképpen hűvös víz folyt ki belőle, teletöltöttem vele a poharat. Sietve indultam vissza Kim szobájába, út közben pedig a hidegvíz egy része gyorsan lépkedő lábaimra löttyent - Tessék, igyál! - nyújtotta Andrew a poharat Kim felé, miután a kezébe nyomtam - Gyere ki velem a mosdóba, segítek. Ha úgy érzed ki fog jönni a gyomrod tartalma, ne tartsd vissza! Ki kell tisztulnod.

Andrew segített Kimnek felállni, én pedig esetlenül egyedül maradtam a szobában.

Simán kérem, szigorúan cukor nélkül!

Alex tette, biztosan ezzel próbált visszavágni! Ő nem tudja, hogy Kim ezért akár az életével fizethet...

________

Na mivel gyilkoljuk meg Alexet? 😋

2018. 05. 12.
Szombat

// 2018. 09. 01.
Szombat