Kezdjük azzal, hogy nem vagyok valami jó a köszönetnyílvánítós dolgokban. De mivel nem írhatok annyit, hogy 'kösz oszt csá', mert ennél azért bőven többet érdemeltek, íme:
Szeretnék megköszönni mindent, de tényleg. Az elejétől fogva nem volt olyan fejezet, amire ne érkezett volna legalább egy bíztató komment, sőt, volt amire tíznél több is összegyűlt. Ezt nem a számok miatt írom, hanem mert szeretném megmutatni, hogy milyen sokra mentem miattatok. Ha ti nem vagytok, el sem jutok idáig, feladtam volna az első pofáraesésnél.
A ti segítségetekkel lett az első évad az 59. a kategóriájában, a második pedig 70., ami számomra hatalmas szó, hiszen nem számítok olyan nagy írónak itt a Wattpad közösségben. Nem is tartom magam annak, az önbizalom-hiányomat ti is gyakran tapasztalhattátok, de igyekeztem visszatartani a fölös érzelmeket, és nem belekutyulni a történetbe.
Annyi minden jut egyszerre az eszembe, és mégsem tudok valami értelmeset összehozni...
Az írásképem, ami talán az egyediségét adta a történetnek, ez alatt a sztori alatt alakult ki, és sokatoknak nagyon tetszett, ezért a jövőben is ezt fogom használni, fejleszteni.
Mert azért van hova.
De határ a csillagos ég, és amíg én itt leszek, azon fogok dolgozni, hogy jobb és jobb történeteket tudjak hozni nektek!💕
És akkor pár érdekesség, mert ez sem maradhat ki:
1. Eredetileg úgy terveztem, hogy Daemin megszökik Észak-Koreából, de akkor a későbbiekben üldözték volna, és azt a szálat nem akartam hosszúra nyújtani.
2. A srácok jelleme (ahogy a reakcióitokon is láttam), a történet folyama közben egyre szimpatikusabb lett mindenkinek. Először csak hét perverz, nagymenő fiút láttunk magunk előtt, de ahogy Daemin is egyre jobban megismerte őket, és ezáltal az arcok mögött rejtőző szomorú múltakat is, úgy váltak a kapcsolataik is bensőségesebbé.
3. Gondolom bátran kijelenthetem, hogy Wonho jelleme fejlődött a legtöbbet: a macsó rosszfiúból lett a saját démonjai által kísértett, megtört idol, aztán hol a Szörnyeteg, hol az angyal mutatkozott meg benne.
4. A Szörnyeteget végig nagybetűvel írtam, ennek több oka is volt: Észak-Koreában ez volt Daemin gúnyneve, így ő a saját szörnyét ezért nevezte így. A másik, jelentősebb ok pedig, hogy Wonho a rengeteg más baja mellett személyiségzavarban is szenvedett, a sok tramua által kialakult benne a Szörnyeteg, melyre ő egy valós személyként tekintett.
5. Hoseok tetoválása (I'm only obsessed with you) egy Monsta X szám szövegének részlete. Amellett, hogy marha jól hangzik, Wonho hűségét is bizonyítja Daemin felé. Ráadásul másnak is lehet a 'megszállottja' lenni, főleg a drogoknak és az alkoholnak, és Hoseok említi is, hogy Daemin az ő új függősége.
6. Én már az elején megterveztem a karakterek jellemző tulajdonságait, amiket igyekeztem megtartani végig, de páran (főleg Shownu, Kihyun és Wonho) szó szerint életre keltek, és jellemük a sztori menete közben jelentősen formálódott.
7. Mikor elkezdtem, nem terveztem happy endet. De egyrészt annyian shippeltétek a vége felé Wonhot meg Daemint, hogy sajnáltam volna szétszedni őket, másrészt pedig én is megkedveltem őket, aztán már jött is a befejezés csodás ötlete.
8. Most biztos sokan fogtok felnevetni, de a második fejezetben (mikor Daemin összeütközik Wonhoval), még azt sem tudtam melyikük Wonho😂😂 Találomra írtam a nevet, mivel akkor még biast sem sikerült választanom. Talán ennek is köszönhető, hogy végül Baba került ki nyertesként.
9. Igyekeztem egy kicsit minden tagot előtérbe helyezni, hogy senki ne maradjon ki a "jóból", ezért gyakran átírtam a neveket, ha úgy láttam, hogy mondjuk I.M vagy Jooheon kevés szerepet kap.
10. Eredetileg Hyungwon ment volna Hoseokkal aznap, mikor Wonho kiugrik a kocsiból és elrohan, de végül Jooheont alkalmasabbnak találtam a szerepre.
11. Volt egy kis értetlenség az ügyben, hogy Hoseok hogy került az edzőterembe. Úgy, hogy béreltek ott egy próbatermet, ami egyben edzőterem is volt, és oda jártak váltott műszakban gyakorolni. Bár Wonho általában 0-24 ott volt XD
12. Egyetlen elvarratlan szál maradt, de az egyik bónusz fejezetben annak a lezárására is sor kerül.
Más most nem jut eszembe, remélem érdekesek voltak, amiket leírtam😄
Most jutott eszembe, hogy a Játék Frankensteinnel-ben páran tettek fel nekem kérdéseket, azokat most gyorsan meg is válaszolom^^
1. Hogy jött az ötleted a Monstershez és a folytatáshoz?
Belegondoltam, milyen lenne, ha az idolok beleroppannának a munkájukba, ha mégsem lennének olyan tökéletesek, mint amilyennek mi látjuk őket. A folytatás egyértelműen úgy, hogy bár le lehetett volna zárni úgy is a történetet, hogy Daemin nem ébred fel, de én akartam adni ennek a sztorinak egy kerek befejezést.
2. Mennyire gondolod magad érettnek a korodhoz képest?
Nyílt titok, hogy 13 életévemhez (mely hamarosan 14 lesz) képest elég érett vagyok, bár az attól is függ, hogy miről van szó😂
3. Milyen volt a felvételi?
Borzalmas, de komolyan >< Írásbeli, szóbeli, tök mindegy, én utálom.
Nos, igazából ennyi lett volna. Nagyon nehéz lesz megválnom ettől a történettől, hiszen egy fél évemet felölelte a megírása, és rengetegen szerettétek, követtétek a végkifejletig - ezért sosem fogok tudni elégszer köszönetet mondani😢❤
A következő történeteket még mindig nem döntöttem el, hogy hogyan fogom írni. Valószínűleg a He was White-tal fogom kezdeni, mert azt nem tervezem olyan hosszúra, aztán a hosszabb terjedelmű Bújócska fog következni. Remélem tetszeni fog😘
Még ma jelentkezek az első bónusz fejezettel. Sokat nem árulhatok el, de annyit talán igen, hogy szerepe lesz benne egy plüssnyuszinak, egy hatalmas, végeláthatatlan erdőnek, meg egy kis mesekönyv-feelingnek is😊💕
YOU ARE READING
Monsters Around The World | monsta x
Fanfiction„Először figyelembe se vesznek, aztán nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened, aztán nyersz." Mahatma Gandhi Oh Daemin kedvenc idézetével indítja világ körüli turnéját a Monsta X. A fiúk keményen megküzdenek a sikerért, mind testileg, mind lelkileg...
