Jackson:
Mindig is utáltam vásárolni. Az áruházak tele vannak emberekkel. Mindenki össze-vissza futkározott, felpróbáltak száz ruhát és frusztráltak lettek, mikor valami nem ment rájuk.
Pontosan ezért az okok miatt csak akkor mentem vásárolni a nagyon szükséges volt. Túlságosan is stresszes. De vásárolni egy terhes emberel.. na az már egy másik sztori. Az még jobban ki tud borítani.
Anya megkérte, hogy menjek el Markal, mert neki dolgoznia kell, és nem akarta a fiút elengedni egyedül, szóval úgy döntöttem jobb ha vele megyek.
Nos... nem olyan egyszerű ahogyan gondoltam. Nem hittem volna Markról, hogy ilyen gyorsan feszült lesz. Még sírt is mikor egy farmer nem ment rá.
Elmagyaráztam neki, hogy jobb lenne szabadidő gatyákat nézni farmer helyett mert azok úgy sem fognak rámenni egy idő után, de nem igazán akart rám hallgatni. S a végén nekem kellet vigasztalnom őt.
A farmeres dolog után rávettem, hogy nézzen magának mást, még nagyobb pólókat is kinézett magának, de még mindig duzzogott a farmer miatt.
Őszintén, olyan édes ahogyan felfújta az arcát, nem tudtam abbahagyni a vigyorgást, pedig mondta párszor, hogy fejezzem be, ami csak még jobban mulatott.
A végén vett magának néhány ruhát, pedig azt hittem üres kézzel hagyjuk el az áruházat. De most nyugodtan sétálunk az utcán.
Engem illetett a becsület, mert én vittem a zacskókat, amíg a fiú előttem lépdelt, nézte a boltok ablakát. Nem lepődtem mikor hirtelen megállt.
Rám pillantott. "Bemehetünk?" Kérdezte izgatottan. Egy baba bolt. Hezitáltam mielőtt válaszoltam. "Gondolom.." Vontam meg a vállam, Mark pedig megragadta a kezem és behúzott.
A bolt kicsi, és nem sok dolgozó van itt. Mark már el is hagyta az oldalam és a sorok között bámészkodott. Nagyon hevesnek tűnt, s nem tartott sokáig, míg talált valamit ami tetszene neki.
Ez az első alkalom, hogy baba boltba néztünk, kicsit furán érzem magam. Az emberek azért vannak itt mert izgatottak a babájukért és mikor Mark babájára gondoltam nekem a félelem jutott az eszembe.
Megfogtam egy pár rózsaszín zoknit, amit pár perce már néztem. Újszülöttek biztos beleférnének ebbe az ici-pici anyagba. Elmosolyodtam, majd vissza raktam a helyére.
"Mi lesz a neme?" Megugrottam mikor meghallottam a hangot mögülem. Megfordultam és egy alacsony szőke nő állt előttem. Biztos öregebb nálam, talán a húszas évei végén járhat. "Bocsánat, nem akartalak megijeszteni."
Mosolygott rám, a névtáblája elárulta, hogy itt dolgozik. "Még nem tudjuk.." Válaszoltam kérdésére. Bólintott, miközben új dolgokat rakott a polcra.
"Igazából nem számít, hogy lány vagy fiú, ameddig egészséges." Beszélt tovább. "Igen, s pont ezt reméljük, hogy minden rendben van vele." Néztem Markra.
Elvolt foglalva azzal, hogy baba ruhákat nézzen, egy boldog mosollyal az arcán. Az idősebb az egyik túlméretezett szürke dzsekimet hordta, de még így is láttam a hasa alakját alatta.
"A fiúd?" Érdeklődött. Megráztam a fejemet. "Nem, dehogy. Nem járunk. Csak barátok vagyunk." Magyaráztam, ami megnevettette.
"Az jó, eléggé aranyos, hogy segítesz neki ahhoz képest, hogy csak barátok vagytok." Mondta. "De be kell vallanom, nem igazán hiszek neked... Úgy nézel rá.."
Felszökött a szemöldököm. "Milyen nézés?" Ráncoltam a homlokom zavartan. Csak megvonta a vállát. "Hamarosan megtudod." Fordult meg és elsétált.
Sóhajtottam és Markhoz sétáltam akinek pár dolog volt a kezében. "Nézd mit találtam." Vigyorgott, mutatva felém a cuccokat amitől elkuncogtam magam.
"Biztos vagy abban, hogy ennyi mindent akarsz venni? Még nem is tudjuk a nemét." Vettem ki néhányat a kezéből. A másik még mindig mosolygott, de aprót bólintott.
"Uhm, talán igazad van.. ha most megveszem, akkor nem tudok akkor vásárolni mikor már tudom hogy lány vagy fiú lesz-" Motyogta, úgy tűnt gondolkozott, mielőtt visszarakott volna mindent.
"Megígérem, hogy vissza jövünk ha már tudjuk a nemét. Ha szerencsések vagyunk a következő időponton megtudjuk. S tudod, az már nagyin közel van." Raktam kezem a vállára, amire megint vigyorgott, megsimogatva a hasát.
Már elmondta nekem mikor lesz a vizsgálat, szóval elhatároztam, hogy vele megyek.. S talán neki nem vallanám be, de alig várom, hogy lássam a babát... A mi babánkat.
|| Egy újabb édes Markson fejezet, ám a következőben valami nagy fog történni. Mi lehet az? Valami jó? ... Vagy valami rossz? ||