A szomszéd srác

Huszonkilencedik rész

Nem más mint a szőke haverom. Na várjatok bemutatom.
A neve Jonas Horan. 18 éves, kék szemű, ugye mint ahogy tudjátok szőke. Magas tőlem egy másfél fejjel. Kosarcsapatban játszik és Jake legjobb barátja. Túl nagy az egója de vicces srác. Na ennyit róla.

-Hát te mit keresel itt?-kérdeztem tőle hiszen nem szokott itt lenni mivel nem ebbe az osztályba jár.
-Jake miatt.-felelte. Én csak bólintottam, hogy folytassa tovább én csak figyelek.
-Szóval beszéltem vele. Arról kérdeztem, hogy miért hanyagol téged, miért nem beszél veled, miért nem keres stb.-mondta.
-Mit mondott neked?-kérdeztem.
-Annyit, hogy nem az én dolgom de ha már mindenki ezt kérdezi majd megtudjátok tőle ha beszélek vele. Várjatok vasárnapig és megtudjátok.,-mondta nekem.
-Érdekes miért pont vasárnapig?-tettem fel a kérdést inkább magamnak.
-Fogalmam sincs viszont nekem menni kell majd találkozunk. Szia Bella.-egy ölelés kíséretében elköszönt.
-Szia Jon.-öleltem meg én is.

Vissza dőltem a padra és folytattam a zene hallgatást, viszont most Jaken gondolkodtam. Nem tudtam másra gondolni mint arra amit Jon mondott. Vajon mit akar vasárnapig elmondani ha nem is beszél velem. Elvárja hogyha nem beszél velem és nem is keres majd én keresni fogom. Azt hiszi, hogy attól függetlenül mert szeretem és a barátom majd a nyakába fogok ugrani ha meglátom. Több napja nem is beszél velem. Rám se ír vagy át se jön mikor szomszédok vagyunk. Blakkel se nagyon beszélhet mert többször kérdezte Emilyt, hogy Jake miért nem akar vele beszélni. De valami nagyon gyanús nekem, hiszen senkivel se beszél még a két legjobb barátjával se.

Ebből a gondolkodásomból Emily szakított ki mivel megérkezett a padunkhoz. Gondolom nem akart egyből szólni nekem mivel 5 perc volt becsengőig.

-Szia Emily.-köszöntem neki.
-Szia Bella.-ölelt meg.
-Délután eljössz velem kávézni?-tette fel a kérdést és várta csillogó szemekkel a válaszom.
-Persze úgyis jó lesz egy kis kikapcsolódás.-mondtam neki.
Ennyivel abba maradt a beszélgetésünk mert belépett a matek tanárnő.
-Jóreggelt gyerekek ma csoportokba fogtok dolgozni.-mondta a tanárnő és elővett egy lapot. Elkezdte sorolni a neveket és mutatta ki hova üljön. Az én nevemhez érkezett.
-Szóval Bella lesz Sophieval, Jakkel és Emilyvel. Ohh várjatok Jake merre van?-tette fel a kérdést a tanárnő.
Senki nem szólalt meg és ebből tudta a tanárnő, hogy nem tudjuk merre van.
-Akkor ti hárman leszel és kaptok egy kis előnyt majd.-mondta és mi elkezdtünk arra a helyre ülni ahova a tanárnő mondta. Addig ő folytatta az emberek összerakását.

A matek óra hamar eltelt, hogy csoportba kellett dolgozni és mivel Sophie velünk volt ezért nagyobb esélyünk volt hamarabb megoldani a feladatokat. Sophie egy jó tanuló az osztályba és a stréberekkel szokott lenni de amúgy egész jófej. Attól függetlenül nem fog velünk barátkozni. Valamennyire meg is értem hiszen cikizik őket.
Miután elmentünk Emilyvel a szekrényünkhöz, hogy bepakoljuk a szekrénybe a táskáinkat és elő vegyük a tesi cuccainkat addigra jött oda a kedves bátyám.

-Szia szívem és hugicám. Most lesz tesitek?-kérdezte és én olyan fejet vágtam, hogy szerinted mi van a kezünkbe.
-Igen ezért most menjünk kell vagy Mr.Johnson leszedi a fejünket ha nem érünk be pontosan becsengőre.-felelte Emily és egy puszit nyomott bátyám arcára és mentünk is.

Gyorsan átöltöztunk szinte két perc alatt hiszen a tanár "kedvencei" vagyunk és már szopatott eleget. Azért nem vagyunk annyira jóba mert sokszor nem csináljuk meg teljesen a feladatokat és azt mondjuk, hogy igen és elkezdünk veszekedni vele. A tanár nem az a csúnya, undorító férfi volt, ellenkezőleg egész jó képű tanár és 20-30 év között jár ha jól hallottam a suli pláza cicái rá is mozdultak és egy kettővel volt is dolga. Igazából ha bele gondol az ember akkor még is érti hiszen jóképű, sármos, fiatal. Jézusom miért beszélek. Annyi a baj ha valaki nem csinálja azt amit ő mondd akkor barátság vége. Nálunk is így volt. Én elején egész jól elvoltunk de amióta nem tiszteljük meg azzal, hogy azt csináljuk amit mondd azóta ő se kedvel minket.
A tesi hamar eltelt kosaraztunk mivel a tanárnak jó kedve volt és csak annyival szopatott Emilyt és engem a tanár, hogy nekünk kellett vissza vinni a tanárral a raktárba a kosár labdákat.
-Lányok várjatok.-szólt Emilyhez és hozzám a tanár.
-Tessék tanár úr.-felkeltük egyszerre.
-Először büszke vagyok rátok, hogy végig csináljátok mostanába az órán kiadott feladatokat. Másodszor szólnátok az osztálynak, hogy mivel ma elmarad a negyedik órátok engem írtak be helyettesíteni és tesi lesz de azt csinálhattok amit akartok csak öltöztek át. Rendben?-mondta és kérdezte.
-Köszönjük tanár úr és természetesen megmondjuk.-mondtuk neki és mentünk öltözni.