A szomszéd srác

Negyedik rész

Egy kicsit eltelt az idő ugyanis szeptember elseje van. Reggel hatkor szólt az ébresztőm. Igaz hogy nyolcra kell menni mert akkor kezdődik az iskola és elég lenne hétkor kellnem de én minden reggel szeretem lefürödni.

Szóval felkeltem hatkor elmentem fürödni így fél hétkor kezdtem el öltözni, utána sminkelni és reggelizni. Reggeli után elmentem fogat mosni és felvettem a cipőm ami passzolt az öltözetemhez. Szerencsére ebbe a suliba nem kellett egyenruha. Bátyám is velem tartott mert neki is kell suliba menni.

Emily már a kisajtóba várt Jakekel. 
Út közbe én Emilyvel beszélgettem Blake meg Jakkel. Hamar oda értünk így Blake ment megkeresni az osztályát. Emily, Jake és én pedig mentünk a saját osztályunkhoz.

Mikor oda értünk egy 5 percig furcsán néztek, hogy új lány de utána foglalkoztak a saját dolgaikkal.
Emi mondta nyugodtan, hogy üljek mellé. Én tettem amit mondott és mellé ültem. Becsengettek és belépett az osztályfőnök. Mondta nekem, hogy mutatkozzak be és mondjak bár dolgot magamról. Miután megtörtént leültem a helyemre és figyeltük az ofőt, hogy mit mondd. Ide adta az órarendet és a könyveket mindenkinek kiosztotta. Szünetben Emily bemutatta a társaságát akik 2 fiúból és 2 lányból álltak. A két fiú neve: Jason, Conor.
A lányok nevei: Megan és Tracy.

Hamar eltelt ez a nap és kettő körül mehettünk haza. Ugyan úgy mint reggel ahogy jöttünk úgy mentünk haza.
Miután haza értünk anya kérdezte, hogy mi volt a suliba mi elmondtuk, hogy unalmas volt meg a szokásos.

Felmentem a szobába és befedtem a könyveket. Ez elvett az életemből 1 órát mire kész lettem vele.
Lementem vacsizni és közbe beszélgettünk anyával és Blakkel.
Miután megvacsiztunk felmentem a szobámba és kicsit teloztam. Miután meguntam elmentem fürödni és utána lefeküdni aludni készülni.

Már éppen aludtam volna de hallottam, hogy a telefonom megszólalt. Emily irt.

Emily:Szia. Bocsi, hogy ilyen későn írok de van egy szomorú hírem.
Én:Szia. Semmi baj. Mi a baj?
Emily:Csak az a baj, hogy holnap nem tudok menni suliba.
Én:Nemár akkor kivel leszek egésznap?
Emily:Hát ott lesznek a fiúk meg a lányok.
Én:Jolvan. Majd holnap beszélünk. Szia. Jóéjt Emi.
Emily:Szia. Jóéjt Bella.

Másnap reggel szomorúan keltem fel, hogy Emily nem jött suliba de legalább nem magamba mentem hanem Blakekel.

-Jóreggelt-köszöntem Blakenek.
-Neked is-válaszolta és ment kifele az ajtón.
-Hé. Várj meg engem is-kiabáltam utána.
Gyorsan bezártam a bejárati ajtót és mentem Blake után.
Tudni kell, hogy anya ilyenkor már nincs itthon mert nyitott egy boltot de ő dolgozik benne reggel hattól délután ötig.

Csendbe baktattunk a suli fele és amikor oda értünk el váltunk egymástól.
Emily társasága hálistennek befogadtak tegnap ezért a két lány amint meglátott oda szaladtak hozzám. A két srác csak ott állt a szekrényemnél.

-Szia Bella.-köszönt Megan és Tracy egyszerre.
-Szia Meg és Trac.-köszöntem én is nekik.
-Sziasztok srácok.-köszöntem nekik mikor oda értünk a szekrényemhez.
-Szia.-köszöntek
-Milyen órával is kezdünk?-kérdeztem összezavarodottan.
-Irodalom-válaszolták szinte mind a négyen egyszerre.
-Ahh tényleg.Phfuu de utálom az irodalmat-mondtam nekik mikor mind elkezdtek nevetni.
-Most min nevettek?-kérdeztem tőlük.
-Láttad volna magad mikor mondtad.-nevetett úgy, hogy majd meg fulladt.

Én nem törödtem velük csak mondtam nekik, hogy menjünk befelé mert be fognak csengetnek és elkésünk.

Pont beértünk csengetés előtt és utánunk pár perc múlva jött is a magyar tanár. Ez az óra esküszöm nem 45 perc volt hanem több mint 45 perc.
A legutáltabb órák általában így szoktak lenni. Mindegy ne is beszéljünk erről.

A mai napom elég hamar eltelt mondjuk volt egy két óra mikor megöltem volna magam de életbe vagyok.
Alig vártam, hogy haza érjék és be feküdjek az ágyamba.

Amint haza értem úgy is tettem és be is aludtam ezért anya keltett 6-kor, hogy menjek vacsizni. Meg vacsoráztam, lezuhanyoztam és bebújtam az ágyba.
Mivel mondtam tegnap Eminek, hogy ma beszélünk ezért írtam neki.

Én:Szia Emi. Mizu?
Emily:Szia.Semmi különös. Veled? Milyen volt a suli nélkülem?
Én:Hát túléltem de volt egy két óra amikor megakartam ölni magam.
Emily:Elhiszem én is vagyok így vele. De nyugi holnap már megyek.
Én:Remélem is mert kicsinállak.
Emily:Na de most mennem kell aludni szóval jóéjt Bella.
Én:Jóéjt Emi.

Ezzel felraktam a telóm a töltőre és mentem aludni mert álmos voltam.