Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)

19.

-Ezek soha nem szállnak le rólam.-morogta mellettem Charles,miközben a Ferrari bokszához siettünk.

-Szerintem most nem miattad jönnek.-pillantottam fel rá,majd folytattam.-Sebastian mondta,hogy tegnap láttak Lewisszal.-meséltem és a fülem mögé kotortam egy barna tincset. És mennyire igazam lett.

-Victoria milyen együtt dolgozni Charlesszal?

-Őszintén megvallva az elején nem repdestem az örömtől,hogy a testvéremmel kell együtt dolgoznom,de állíthatom,hogy egyik legjobb döntésem volt,hogy vele tartottam.-válaszoltam egy szőke hajú nő kérdésére.

-Mit gondol Charles teljesítményéről?

-Az elsős Ferraris évében a maximumot kihozza az autóból. Már nem egyszer volt lehetősége a győzelemre és reméljük,hogy ez minél hamarabb megfog történni. Már unalmas a Mercedes dominancia.-szúrtam oda Lewis csapatának,majd Charlesra néztem aki szórakozott tekintettel figyelt.

-Milyen a kapcsolata az itt dolgozókkal?

-Mindenki nagyon kedves és barátságos. A legtöbb emberrel jól kijövök és nagyon úgy tűnik,hogy új barátságok is szövődtek.-próbáltam ködösíteni,hisz nem akarom még ország világ előtt elmondani,hogy Lewis és én egy pár vagyunk.

-Nem egyszer láttuk Lewis Hamiltonnal kettesben. Mesélne erről egy kicsit?

-Lewis egy nagyon szimpatikus ember. Igaz nem indult annyira zökkenőmentesen a barátságunk,de nagyon kedvelem,mint barát.-meséltem és testvérem halvány mosollyal az arcán nézett hiszen ő pontosan tudja a történetünket.

-Mióta vannak együtt Lewisszal?

-Elnézést maga nem értette,hogy mit mondtam az előbb. Lewis és én csak barátok vagyunk. Nincs köztünk semmi.-kaptam fel a vizet és idegesen befutottam a vörösökhöz.

-Nehéz elviselni őket,mi?-lépkedett mellettem Charles.

-Most már megértelek.-fintorodtam el,majd egy lány szaladt el mellettem és Charles nyakába ugrott,aminek hatására mindketten elestek.

-Gia! Nem vagy normális!-nevetve ölelte át barátnőjét Charles és még mindig a földön feküdtek.

-Kelljetek fel,mert ez eléggé hülyén néz ki.-furcsán álltam előttük,hisz egyáltalán nem tudtam,hogy mit csináljak. Szerencsére a gerlepár felkelt a földről és Gia azonnal a nyakamba ugrott. Miután kiölelgettük magunkat Charlest a barátnőjével hagytam és inkább Landoval és Maxszal videójátékoztam. Igaz én csak próbáltam megérteni a kontrollernek a használatát. De a verseny kezdete előtt,már mindkét pilóta az autójában ült én pedig a rajtrácson sétálgattam. Nem egyszer sétáltam el Lewis autója előtt remélve,hogy észrevesz,de a brit annyira bele volt merülve a jármű kormányába,hogy egy idő után meguntam és visszamentem a vörösökhöz.

A rajt simán alakult,így azonnal beállt a futam. Gia próbálta izgatottan figyelni a képernyőt ahol éppen az egyik Ferrarit mutatták. Én nem hazudtoltam meg magamat. A telefonomat nyomkodtam,a hajamat babráltam és végső elkeseredésemben már egy üveget dobálta összevissza amin a szerelők jót szórakoztak. De másfél óra után véget ért a szenvedésem és már a dobogóhoz siettem Charles barátnőjével.

Egy aleo verás arcmaszkkal és egy tábla csokoládéval feküdtem le az ágyamba miközben a telefonomat nyomkodtam.

-Lesz valami programod?-jelent meg szobám ajtajában Charles.

-Szerintem megnézek egy filmet.-feleltem és letörtem egy kockát csokoládémból.

-Mi bemegyünk a városba vacsorázni.-tette zsebre kezét öcsikém,én pedig mindentudó mosollyal pillantottam rá.