Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)

5.

Szerencsére miután Daniel megérkezett hozzánk a lányok befejezték ezt a Hamiltonos témát hisz tudják,hogy az ausztrál nagyon jó barátságban van a brittel. Inkább ami hármunkat meglepett,hogy Emily és Daniel milyen jól kijönnek. Remélem,hogy valami elindul kettőjük között,mert megérdemlik a boldogságot és legalább egy ideig leszállnak rólam. Abban a pár napban amit otthon tölthettem a családommal voltam, a cégem ügyeit intéztem, egy megbeszélésem voltam és mire észbe kaptam már azon a repülőn ültem ami Bahreinbe tartott.

Fáradtan a mellettem lévő székre dobtam rózsaszín blézeremet,majd a velem szembe ülő Danielre pillantottam aki csakúgy tömte magába az ebédjét vagy a vacsoráját. Ez a Bahreini hétvége teljesen összezavart.

-Milyen kis rózsaszínbe nyomod ma?-utalt rózsaszín szoknyámra,blézeremre és a magassarkúmra.

-Amiket magammal hoztam ruhákat ezek voltak a legvilágosabbak.-nevettem el magamat,majd érdeklődve végig néztem a franciák bokszában,ahol egy olyan embert ismertem fel akit szívem szerint elfelednék.-Basszus Danny nem mondtad,hogy ez nálatok dolgozik.-takartam el az arcomat nehogy észrevegyen. Az ausztrál érdeklődve hátra pillantott,majd kuncogását elfojtva fordult vissza.

-Nico a csapattársam.-vonta meg a vállát mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

-Csodálatos! Te csak olyan embereket ismersz akik az őrületbe kergetnek?!-utaltam arra az önbizalommal teli britre. A szőkeség észrevett minket és felénk közelített én pedig szívem szerint kiszaladtam volna a Renault bokszából,de mivel egy érett nő vagyok nem tehetem meg.

-Sziasztok!-mély hangjában tökéletesen érződött német akcentusa én pedig egy kínos mosoly kíséretében pillantottam fel rá.-Sajnálom Victoria a múltkorit nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni. Egy kicsit sokat öntöttem a garatra és ez történt. Remélem megbocsájtasz.

-Felejtsük el az egészet.-legyintettem és nagyon reménykedtem,hogy minél hamarabb elmegy az asztalunktól a pilóta.

-Egy kávéval kiengesztelhetlek egyszer?-kérdezte a német én pedig pontosan tudtam,hogy mire megy ki az egész.

-Vic sajnos nem szereti a kávét,így szerintem haver valami más ötletet kell kitalálnod.-válaszolt helyettem Dan amin nem kicsit lepődtem meg.

-Hát akkor kitalálok valami mást. Úgyis rengeteg időm van,hogy valahogy kiengeszteljelek.-vonta meg vállát, majd magunkra hagyott.

-Ennek a fickónak van barátnője,nem?-mormoltam szemben ülő barátomnak hisz nem értettem a németnek ezt az egész akcióját.

-Az ilyen helyzetekben én is ezt kérdezem.-mondta én pedig értetlenül felhúztam a szemöldökömet.-Igen nem ez az első alkalom,hogy egy lánnyal flörtöl. Szerintem már a csapatnál dolgozó nők 70 százalékánál bepróbálkozott pedig még csak a második futamnál tartunk.-válaszolt a kérdésemre amit még fel sem tettem neki,de már azonnal tudta,hogy mire gondolok.

-Én pedig azt hittem,hogy a világ legnagyobb tuskója Lewis,de tévedtem.-nevettem fel Daniel pedig hihetetlenül megrázta a fejét.

-Csak nehogy megváltozzon a véleményed.-jegyezte meg én meg unottan megforgattam a szemeimet.

-Ezt most azonnal fejezd be. Elég annak a három graciának a hülyeségeit hallgatni nem kell még egy ember.-sóhajtottam,majd felálltam a székemről. -Megyek megnézem az öcsikémet. Sok sikert Danny!-öleltem át.

-Köszi Vic.-felelte én pedig elengedtem és kiléptem a bahreini forróságba. Csodálkozva vezettem végig a tekintettem a csapatok főhadiszállásain,hisz így éjszaka kivilágítva egyszerűen csodálatosak. Gyönyörködésemből egy mellettem elsuhanó ember szakított ki,aki amint meglátott azonnal bevárt.