1.

4.3K 130 7
                                    

Érdeklődve pillantottam az öcsémre,aki a világ legnagyobb mosolyával integetett a rajongóinak. Nem sok ember mondhatja el magáról,hogy az első éve után a világ legsikeresebb F1 csapatnál versenyezhet. Charles nagy álma vált valóra amikor tavaly sikerült megegyeznünk a Ferrarival.  Nem volt egyszerű a tárgyalás az olaszokkal,de én nem egy olyan ember vagyok aki könnyen felad bármit is.

Amíg Charles aláírásokat osztogatott unottan végig pásztáztam az elém táruló helyszínen. Nem tartozik kedvenc időtöltéseim közé a Forma-1. Gondolom most azt kérdezed,hogy miért vagyok itt? Ezt azt elmúlt másfél napban nem egyszer kérdeztem meg magamtól. Még drága kisöcsém pár héttel ezelőtt megkért,hogy menedzseri feladatomat ne Monte-Carlóban végezzem hanem mellette. Az elején nem rajongtam az ötletért,de Charles kiskutya szemeivel megvett.

-Jó szerintem most már elég lesz.-érintettem meg Charles vállát és megjátszott mosollyal rápillantottam.

-Adj még két percet Vic.-mondta rám sem nézve. Sóhajtva elővettem a telefonomat és felhívtam az asszisztensemet Roset. Attól még,hogy Charles főállású menedzsere lettem az még nem jelenti azt,hogy a többi projektjeimet leadjam.

-Miért nem szóltál Rose,hogy ekkora a probléma?-az egyik ügyfelem minden előjel nélkül megszegte a szerződését.-Fél óra múlva hozz nekem össze egy konferencia hívást.-feleltem majd letettem. Megelégeltem,hogy a testvérem még mindig nem fejezte be az aláírás osztogatását ezért megfogtam a pólóját és elindultam vele a Ferrari bokszához.

-Victoria Stella Leclerc! Ezt nem teheted meg!-szúrós szemekkel nézett rám az öcsém.

-Drága testvérem attól még,hogy pár centivel magasabb vagy nálam.....-utaltam a köztünk lévő 15 centiméter különbségre. - nem jelenti azt,hogy te dirigálsz. A menedzsered vagyok és legfőképp a nővéred vagyok.-fontam össze magam előtt karjaimat. Charles vett egy mély levegőt amiből tudtam,hogy én nyertem, így egy győztes mosollyal nyugtáztam a történteket.

-Szerencséd van,hogy nincs kedvem veszekedni veled.-motyogta és elkezdett mellettem sétálni.

-Meg azt is tudod,hogy én nyernék. -jelentettem ki és megigazítottam blézerem ujját.

-Ki ez a lány?-hallottam meg egy mély férfi hangot,nem szenteltem neki nagy jelentőséget inkább tovább haladtam a Ferrarihoz.

-Charles nővére. Victoria. -ismertem fel ausztrál barátom Daniel hangját. Még kb. két évvel ezelőtt találkoztunk egy monacói jótékonysági bálon ahol hamar megtaláltuk a közös hangot és mostanra egy jó barátra találtam Danielben.

-Innét hátulról jól néz ki. Remélem szingli.-nevetett fel egyszerre Daniel és az ismeretlen, én pedig mérgesen megfordultam.

-Uraim kérem máskor akkor beszéljenek rólam amikor nem vagyok a közelükben. -Daniel bűnbánóan lesütötte a szemét hisz tudja,hogy nem szerettem ha úgy beszélnek rólam,mint egy tárgyról,de az előttem álló Lewis Hamilton állta a szúrós tekintettemet.

-Szerintem ezt vegye dicséretnek kisasszony.-felelte a brit és szórakozottan figyelt engem.-Egyébként Lewis vagyok! -nyújtotta felém a kezét.

-Victoria Leclerc! - magabiztosan pillantottam az előttem álló férfira,aki szemeivel konkrétan felfalt.

-Vic sietnünk kell.-zökkentett ki a gondolataimból Charles. Államat felemelve megfordultam és az előttem álló két pilótát otthagytam a testvéremmel.

-Paraszt!-jól hallhatóan motyogtam Charles pedig fürkészett.

-Vic szerintem.......

-Bele se kezdj öcsi!-emeltem fel a kezemet és beléptem a csapat bokszában.

Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)Where stories live. Discover now