DARK MOON /~Taehyung~/ BEFEJEZETT/

🥀2.évad 30.rész🥀

♡Sarabi szemszög♡

Bevallom... Taehyung egy őrült.

De a biztonság kedvéért megkérdeztem az alfámhoz legközelebb álló embertől, hogy ő is így gondolja e. Bár belátom, ha azt mondanám neki, hogy Tae egy földönkívüli, akkor Jungkook erre is bólogatna és igazat adna, miszerint nem járok messze a valóságtól. Tehát valószínűleg nem a legjobb embert kérdeztem meg a dologról, hiszen tipikusan olyan választ kaptam, amit egy legjobb barát adna.

Igazából TaeTae nem úgy őrült, mint egy őrült. Sokkal inkább úgy mondanám, hogy egy olyan ember akinek eszelős tervei vannak. Végül is az eszelős szó sem túl jó... talán jobb a kockáztató szó.

Miután megtaláltuk az örökösödési papírt, viszont a másolatát nem, sajnos arra az elhatározásra kellett jutnunk, hogy csinálni kéne valamit ezzel az Eunwoo gyerekkel. Tae már napok óta agyal azon, hogy mi is lenne a megfelelő a számára. Idézem: "vajon ha kinyírom az túlzás lenne?", "egy fenyegetés meg se kottyanna neki.", viszont ha a szart is kiverném belőle, akkor kitudja mit lépne azután.", "lehet, hogy mégiscsak a gyilkosság lesz a megoldás.". Én pedig, hol a fejemet fogom, hol pedig csak nevetek rajta, mert bármennyire is beteges az elméje, mikor erről beszél, olyan mint egy kisgyerek, aki nem tudja eldönteni, hogy melyik édességet válassza. Így telt néhány napig, majd azt ajánlottam neki, hogy viselkedjen úgy, mint egy nagy alfa és menjen el hozzá. Nem feltétlenül megölni, vagy háborút indítani ellene, szimplán csak megkérdezni, hogy van e valamilyen szándéka. Ha nincs kérje vissza azt a papírt és jöjjön haza. Ha viszont ez a beszélgetés rosszul sülne ki, akkor döntsön úgy mint egy vezető, és intézkedjen is eképpen.

Szerencsére hallgatott rám és most készülődik, hogy elindulhasson Eunwoohoz. Szerencsére nem megy egyedül. Halálra is aggódnám magam. Elmondása szerint Namjoont és Kait viszi. Namjoon egy remek választás, hátha Taeben elpattan valami és erőszakhoz folyamodna, akkor Nam lenne az egyetlen akinek sikerülne lenyugtatnia őt. Kai neve hallatán viszont ambivalens érzéseim lettek. Szeretem őt, hisz mindig is ő volt az én bolondos nagy testvérem, aki más anya és apa baja. Sokszor beszéltem a lelki bajaimról neki, voltak dolgok amiket szettem inkább vele kitárgyalni, sem mint Baekkal. Ő volt az én cinkos társam. Bármi hülyeség is jutott eszembe, vagy tettem meg, Kai mindig velem volt. Ha történt velem valami, azt soha nem mondta el Baeknak, és fordítva is így volt. Kai tartotta a hátamat és én is az övét. Viszont, ami közte és Baek között történt... az a sok vita, kiabálás. Még én sem tehettem semmit. Akkoriban keveset mentem a Byun falkába. Sehun nem akarta, hogy idegeskedjek a terhességem alatt, így szigorúan megígértette Yugyeommal, hogy nem enged ide. Aztán csak a szülés után értesültem, hogy Kait elküldték a falkától. Azt viszont, hogy végül idekötött ki a Kim falkába, azt csak nem olyan régen tudtam meg. Azt viszont nem gondoltam, hogy Tae a "testőrségébe" fogadja őt, azután a bizonyos fojtogatós eset után. Hiszen mikor elmondtam neki, alig lehetett visszatartani, hogy ne ölje meg, erre most... persze ez nem azt jelenti, hogy haragszom rá ez miatt, csak meglepett.

- Baby figyelsz rám egyáltalán?- emelte fel a fejemet Tae az államnál fogva.

- Az attól függ mióta beszélsz hozzám.- préselem össze az ajkaimat bűnbánóan.

- Min agyalsz ennyire?- kérdezi folyamatosan a hüvelykével simogatva az arcom.

- Csak, hogy Kai biztosan megfog e védeni. Miért nem viszed inkább Mingyut, vagy valaki mást.- kérdezem kicsit kétségbe esetten.

- Édesem hé, nyugi.- ül le mellém az ágyra. - Tudom, hogy nem bízol már Kaiban a történtek után, de ha benne nem is bízol bízz bennem.- puszil az ajkaimra.- Mellesleg, Nam is ott lesz.