DARK MOON /~Taehyung~/ BEFEJEZETT/

36.rész🥀

♤Sarabi szemszög♤

Mikor azt mondják, hogy egy nő sokáig készülődik, akkor azt nem kell elhinni. Konkrétan 5 órát vett az igénybe mire a 4 alfa kivalsztotta, hogy mibe is szeretnének menni. Érdekes, nekem ehhez elég volt 10 perc is.

Most itt állok a szobámba a tükör előtt és az utolsó simításokat végzem magamon, hogy egy fél órán belül el is tudjunk indulni. Igazából teljesen megvagyok elégedve az összeválogatásommal, és remélem Tae is imádni fogja.

A ruhánál kicsit aggódtam, hogy mit tudnék felvenni ekkora hasra, de szerencsémre megtaláltam a legmegfelelőbbet, ami nem szorít, hanem pont kényelmes.

Egy utolsó ellenőrzés után lementem a nappaliba, ahol a fiúk már vártak.

- Wow, mennyi jóképű alfa egyhelyen.- dícsérem meg őket.

- Köszönjük.- mondják egyszerre büszkén.

- Odamegyünk ebbe a buliba és majd azt vesszük észre, hogy mi nézünk ki a legjobban.- nagyképüsködik Taeyong.

- Úgy legyen.- szállok be én is az önfényezésbe, majd dívásan hátradobva a hajam indultam meg a hatsó ajtóhoz, mögöttem a többiekkel.

Nem rohantunk ugyan is volt időnk, de persze azért nem álltunk meg játszani, mert azért az nem fért volna bele. Egyre közelebb érve a határhoz fogott el az izgulás. De nem azért, mert most mutat be Tae a falkájának majd, vagy jaj, hogy majd a szülei mit mondanak, meg ilyenek. Én azért izgulok mert ez az első ilyen közös partynk Taeval. Nagyon várom már, hogy lássam.

Persze minden szép és jó gondolat végbe szakad egyszer, nem igaz? Hisz az én életemről van szó. A határhoz érve, azt vesszük észre, hogy a mi alfáink akik elkísérnének, illetve vigyáznának ma ránk, farkas szemet néznek a Kim falka bétáival, akik valószínüleg azért jöttek, hogy minden gond nélkül a faluba kísérjenek minket. Úgy álltak fel mint a katonák, és bármikor készen álltak a támadásra. Pompásan indul az este.

Vissza változtam emberi alakomba, ugyanis arra számítottunk, hogy lesz valami ma este, de arra nem, hogy már mindjárt a határnál. A terv igazából az volt, hogy Wonho hátán utazom tovább a határtól, hogyha bármi baj lenne akkor, mivel ő a leggyorsabb, eltudjon vinni egy biztonságos helyre, ami amúgy én nem tudom, hogy hol van. Nagyon régen a védett ház volt az..... de oda nem tudunk menni, mert az felégett, és ők pedig már nem is falka területén élnek, szóval az én gyerekkorom fő védő angyalához nem hiszem, hogy vinnének. Szerintem azt se tudják, hol laknak most. Bár Baekhyun, furfangos neki szinte mindenhol vannak kapcsolatai, de nem tudom, hogy velük megvan e még.

De visszatérve, amint megláttak a béták, kiegyenesedtek, majd fejet hajtottak előttünk. Előnyös dolog falka vezér vérűnek lenni.

- Nagyon fontos volt titeket ideküldeni, béták?- szóltam hozzájuk lekezelően, mert hát ezek tudjuk kinek az emberei.

- Mr. Kim Soo Hyun küldetett minket önökért, hogy biztonságosan oda érjenek.- mondta az egyik végig lehajtott fejjel a belső farkasával.

- Oh, nem is tudtam, hogy ő még ennyit okoskodhat. Én meg azt hittem már a fia az alfa.- nyilvánultam meg. Annyira szertek néha ilyen bunkó mondatokat elsütni, főleg úgy, hogy tudom a hűséges béták nem szeretik amikor a főnöküket ócsárolják.

- Mr. Kim Taehyung is hasonló képpen tette volna meg ezt.- mondja egy másik.

- Nem hiszem, hogy Mr. Kim Taehyung is bébicsőszöket küldetett volna értünk. Szerintem ő tudja, hogy már nagyok vagyunk és csak oda találunk a faluba.- folytatom tovább.

Erre már nem szóltak, csak mondták, hogy kövessük őket. Végig simítottam Wonho bundáján, aki lefeküdt a földre, hogy fel tudjak ülni a hátára. Csendben telt az út, egészen addig amíg fájdalmamban fel nem kiáltottam. Wonho megállt és éreztem, hogy védelem képpen felerősítí a kávés illatát. Olyan cuki rokonaim vannak.

- Mi a baj?- jön oda hozzánk Baek aggódva.

- Ahh, semmi csak a gyerek most rúgta le a vesémet.- mondtam, miközben az említett részt fogtam, összeszorított szemekkel.

Tovább indultunk, de a szemem sarkából ránéztem Baekra aki ugyan ezt tette, tudtam mire gondol. Egyszer még hónapokkal ezelőtt meséltem neki, hogy néha mielőtt valami rossz történne, vagy valami hasonló, akkor a gyerek valahogy jelzi a bajt. Akkoriban a hasam fájt rettenetesen, most amióta először rúgott, rugdosódik. Egy pöppet elkapott a pánik érzese, hisz ezt nem csinálja mindig csak, ha valami nagy baj lesz. Például amikor leejtenék egy poharat, nem szól előtte két perccel, meg ilyenek. Nem tudom mi vár ránk ezen az estén, de mindenre fel kell készülnöm. Figyelnem kell Taera, a falkámra, a barátaimra, a családomra és magamra.

Jaj miért is hittem, hogy könnyű és zökkenőmentes lesz a mai este...